Színek zenéje és eddigi honlapjaim neve

Ez, vagyis a laulyster.multiply.com a kezdetek kezdete. Sok-sok izgi,
próbálgatás,  nehéz indulás, azt sem tudtam, hova is kattintsak,
minden idegen, ismeretlen volt.
De....gyorsan jöttek a "kedves, segítőkész ismeretlen ismerősök" s
elindult egy
folyamat, mely kellemes, érdekes és időrabló, szinte munkahely,
teaház, kávéház lett.

Második oldalam:

pagatulti.multiply.com

Nézzetek át harmadik oldalamra: érdekes képeket láthattok:
Giuseppe Arcimboldo (1527–1593) -től........

tarokk21.multiply.com-on.

Közben lett egy negyedik oldalam, csodaszép képekkel,
vers s egyéb:

bumsztili.multiply.com

Ötödik oldalam jelenleg a "bügykölő" itt semmi feltöltve nincs,
ez a háttérpróbálgatós, betű színének változtatása,
méretek kipróbálása, stb.
ha valaki megkér, hogy segítsek. Ez pedig egy ide illő névre hallgat:

netpill.multiply.com

Puszi Nektek: Böbci

Fura rímek......valahonnan másolva!

Egy mandarin Kínában
Pizzát evett kínjában.
Tett rá egy kis mandarint,
Aztán evett palacsint. 

…………..

Narancsos czár
ez randa rím,
Jöjjön má' helyette
mandarin.

…………..

 

Azt hitte szegény cár
Hogy " ukázolni" hobby,
oszt lám milyen erős ott
Az orosz narancslobby

 

…………..

 

Parancs miatt megtelt
Naranccsal az utca;
Hogy ezt elpucolják,
Kinyílhat a buksza.

Jött is erre rögvest
Újabb cári ukász:
Jöjjön hát az összes
Uralmenti utász!

Pucolják el nyomban
Narancsoknak héját
Vagy pedig adjanak
Parancsnoknak répát! 

…………….

 

Egy kuka Moszkvából:

Egyetértett vele,
Ő bizony nem kukáz,
Nem is fért már bele,
Czifra czári ukáz.

Nyakig feltöltötte
mindenki narancsa,
főutcán hempergett
Czifra czár parancsa.

…………..

 

A CÁR PARANCSA !!

Szigoru a cári ukáz,
A főutcán sose kukázz! 

…………..

 

A LAKOMA VÉGE

Ha megteltek már a bendők,
Lazíthatók a nyakkendők !

………….

 

Kocsonya, káposzta,
Hasam fárasztotta,
Folyt a sör meg a bor,
Dőlt a szaloncukor,
A gesztenye áradt,
Nyelvem is kifáradt,
Mákor beigli vége,
Hál'Istennek vége,
Nem merek ránézni,
Szobám mérlegére,
Csendesen ráfolyok, 
Itt az első székre.

……………

 

Mindenkinek BUJÉK!
Ha lehet bujjék!
Ha tudnék bujnék,
De ha lehet, fújnék:))))) 

……………

 

Torok Gyuszi látogatott
Engem szerda estve,
Szenvedtem is rendesen 
A Párom meg csak leste.

Láz álommal jó a parti,
Ne tagadja senki,
Csakhogy így a Karácsonnyal
Jól ki lehet ba...brálni !

Influ Elza jó haverom,
Együtt szoktunk enni-inni,
Leveleztünk papírzsepin, 
Csak már el fog fogyni.

Könnyem-nyálam egybefolyt már
Minden testnedvemmel (izzadtság, meg takony),
Olyan nagyon szenvedek, 
Hogy csapjatok már agyon !

EPILÓGUS

Volt néhány előnye
Ennek a nagy bajnak :
Az Asszony is elkapta,
Most már Ő is hallgat.

Kevesebbet beszél, többet fújja orrát,
Tüsszög, köhög sokat, reszeli a torkát
Igy lett ez az ünnep a hálaadásé,
Meg a néma, nem beszélő kedves házastársé.

…………..

Amit itten elolvastok
Rettenetes titok,
Hallgassatok róla mélyen,
Amennyire bírtok !

Betegségem története 
Jön most néhány dalban,
Eléneklem - rekedt vagyok -
Ezért most csak halkan.

Betegágyam lábainál
Földi javak, minden mi jó,
Karácsonyi pujka-java,
Beigli, kalács, no meg dió.

Hozzálátni semmi kedvem,
Étvágyam a szomszédba ment,
Ámde itt egy halom gyógyszer,
Ami mindig életet ment.

Forró tea kijön már 
Szép nagy lapát füleimen,
Mérgem lassan kitölteném
Szegény kedves szüleimen.

A napjaim ahogy telnek,
Tökéletes unalom,
Versemm remélem majd látszik
A hétfői Tasztalon.

Ilyen hosszú bevezető végén
Kezdődjék a rímhányás,
Hogy ne legyen már itt rögtön
A jól bevált anyázás : 

………….

Beköszönt már lassacskán
Szép karácsony napja,
E hidegben csak az örül,
Kinek van kalapja.

Menjen haza hát mindenki
Melóhelyről gyorsan,
Keresse meg a fazekát,
Azt, amiben bor van.

Tegyen bele szegfűszeget,
Fahéjat meg cukrot,
Igyon aztán jó forralt bort,
És kössön egy-két bugyrot!

Elhúzok most én is lassan,
Ajándékot venni,
Mert hogy eddig nem bírtam,
Nincs most már mit tenni...

Kívánok hát mégegyszer
Mindenkinek mindent,
Békés, boldog karácsonyt,
Jó teli kredencet!!!

……………

 

ókívánság a mamának!

Mama szegény, "ördögéspokol",
Csatornarácson zarándokol,
Bukdácsol a téli utcán,
Összetöri magát egy buckán,
Pénzét mind ajándékra költötte,
Autóját meg darabokra törte,
Rászorul mindenki szeretetére,
Átok helyett már szerencse kísérje!

………….

A decemberi költőnő dala:

Nem kell engem tanítani,
Pénztárcám belapítani,
Ajándékot vásárolok,
Ezek is ajándék sorok.

Meglepetést, elragadót,
Záporozó ÁFA adót,
Csillogóra csomagolok,
Átnyujtom és boldog vagyok.

Már nem soká fontoskodok,
Mindenkiről gondoskodok,
Fogadd tőlem szeretettel,
s vidd haza, mert nekem nem kell!

………….

MA MÁR MÁS A VÁZA

A váza alja kitörött,
Igy képződött vázalék,
Rajta a viz kiömlött,
S a teritő igy ázelék!

IGAZ TÖRTÉNET A NAGY ZABLAPÁTOLÓ
SZTRÁJK IDEJÉBŐL

NEM CSÖKKENT A ZABSZINT
DE ELFOGYOTT AZ ABSZINT

 

………….

Igyal, oh Uram, amennyi tetszik!
Konyak, gin, tequila,
sor, bor, s a tobbi - ne band az arat!

(Ha nem zavaro, mikozben fekszik,
tolem egy no akar
hazavaghatja az egesz majat...:)

Az sem szamit, ha mindarra vagynal,
mit a likoripar
ma csak eloallitani kepes;

- majd tartom a homlokod, ha hanynal,
aztan lecsokolom 
uveges szemeid, te (fel)edes...

:)))

[Ez itt font mind a kepernyo hibaja,
fogadja igy el, egyezzen ki vele:
en nem vagyok pimasz, azt csak ugy latja
- hisz vodkagoztol kaprazik a szeme.. ;)] 

………….

Nem a filmes készülékre
gondoltam, a vén szülémre,
Dokumentumom, mint Szárszó,
Fájdalmamban mélyenszántó.

Mélyen fájdalmat szántottam,
Olvasómat berántottam,
Szulamit ilyet ne mesélj!
Csak halk az igaz dinnyehéj...

 

…………..

Hottentotta rántotta,
Teszetosza rétes,
Hova tűnt el innen
Az a vargabéles???!!!

………….

Leesett a hó, a sok,
Fehér már a táj,
Fogy a forralt bor,
Dolgozzon a máj...

Ha nem teccik hólapát,
Vegyél fel egy nagykabát!
De ez sem fog helyetted,
Hívd inkább a nagypapát!

Nagypapának lapátja
A sok havat elhányja.
A lapát a havat,
Nagypapa meg a forralt bort... 

………….

A fél hegyet letaposod,
"Míg a havat lapátolod,"
Hideg hó talpamhoz forrot,
"Belevered jól az orrod."

Freeze flash költő, de jó csávó
"Fúj a szél, a metsző, vágó,"
Bundás belsőm nem szétmáló,
"Ettől gyógyul a lumbágó."
:-)

……………

A visítás azért jött a nőre,
Mert nem számított ennyi főre,
A bigámia oly távol állt tőle,
Pedig mind eljött az esküvőre,

S mind lefeküdt a szép keszkenőre,
Mert nem tellett nekik lepedőre,
S pőrén néztek a meztelen nőre,
Nem számítottak a betörőre.

………….

Asztalt foglalt három főre,
majd ráborult mindkét nőre.
De nem számított ilyen hőre,
le is kókadt tőle tőre.

………….

A karácsonyi poéta

Tollforgató marka,
A víz alatt tart ma,
Düllednek szemeim,
Úszkálnak füleim,
Önti a rímeket,
S kíván szép ünnepet!

………….

HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZET

Az IQ-ja mínuszos,
S az apja is priuszos

RIZIKÓTRAKTOR

A rizsföldön 1 traktor
Nagy rizikófaktor !

………….

MadroC Te! Te Érdemtelen!
Sért ha versem Rádrímelem?
Na ne jáccad most a izét,
Mert letöröm kacsód ívét!

Nem akarlak én bántani!
(Vagy tán mégis?)
Csupán H-Versbe foglaní!
(van rajt krém is!)

Ne piszkáld a pizzámat jó?
Mi Neked jutott szép volt, forró.
Különben meg azt nem tudod,
Tojással ki messze futott?

Kinek mentem én utánna:
"Tojásodat a pizzádra!"
Ki volt kinek eztán mégis,
Pizza volt orra hegyén is?

Mondhacc rólam sok sok rosszat.
Vagy jót is, (de azt nem mondasz)
De a pizzámat ne sércsed.
Mert rajta szósz lesz a véred!

Erröl ennyit mára vége,
Mert korog a gyomrom mélye.
Kéne némi kaját venni.
Aztán mindet jól megenni! 

…………

Benéztem csak, pá-pá-t intek,
De pár sort még ide hintek...
Nem tűntem én el nagyon,
Nem is ütöttek még agyon,

Csak a hypertóniám,
Ami nem jó, nem biz' ám,
Derült csak ki egyszer,
De már nem kell vegyszer...

Felkeltem én akkor reggel,
Nem aludtam hajnalban,
Fájt ráadásként a fejem,
Izzadtam, és nem hónaljban.

Leballagtam rendelőbe,
Nem későn, de jó időbe,
Rákötöttek az EKG-ra,
Nem hívtak meg egy kávéra...

Elküldtek a laborba,
Pisiltem egy lavórba.
Vettek tőlem vért is,
Hát ebben meg nem sok volt a cukor meg a koleszterin???!!!

Asszem az volt a baj,
Sokat züllöttem előtte,
Sok volt nekem a stressz,
Ezt mondta a doki is.

Ebben ugyan nincsen rím, de igaz.

Na, csá! 

………..

Yeti Te! hallod-e
Pizzát ne hozz nekem ide
Mer meg találom enni 
Aztán nem tudok majd Sz@rni.
Ugye fáj? 
ha szidva a tudomány
Legalábbis mit te annak mondasz
Álcázva a szörnyű rossznak.
Mondta már valaki dícsérve a neved?
Mer akkor az nem más mint elmebeteg
Ki furcsán futkos a világban
Fejében régóta romló pizzád van
Miben talán valami féreg ütött tanyát
Nem rokonod neked? az áldóját
Már az ami a tanyáját felütötte
Mígnem a hordozóját guta megütötte.
Így kerülj majd te is a hűvös verembe
S verseiddel ne gyere közelembe.

:-)))))))))))))))))))))))

…………

MadroC. Te!! TE kicsi bigyo!
Jogositasod mire jo?
Hogy most szaguldjal kedvedre?
Kukat dongess, szegre menve?

Nem hiszem am en komolyan,
Hogy mar olyan papirod van!
Mald ha nekem megmutatod,
Tuzet vele meggyujthatod.

Bar ha jobban meggondolom,
kicsit felek, megmondhatom.
Lehet hogy tenyleg jogsid van,
S utban felem kiskocsid van.

Mert mondta be a radio,
Del Mo-n biztonsag nem jo!
Mert valaki ott lent tombol,
Egy ficko varost lerombol!

Nem tuggyak, hogy Ki? Honnan jott?
Harckocsiba mert koltozott?
Csak azt latjak kerek szemmel,
Mindent mit er rombol szejjel.

Pingvineket is hajkurasz,
Gepagyuval rajuk vadasz.
Szazaval allitja falhoz
MadroC ki egy Tevebajnok!

Kicsit orult, de ez nem baj.
Mig pingvineket igy meghajt.
Csak ne hagyjon egyet elve,
s dicserve lesz nagyon erte! 

…………..

Teodor, Te kedves társam,
(bár nem vagy kis rózsaszálam)
Nem vagy kicsiny rózsabimbó,
Bablevestöl nagyot fin@ó.

De bizony egy pojéta vagy,
Rajtad nem fog mán a rímfagy,
Rímelsz mindig mikor kérik.
(bár ezért páran hajuk tépik)

Próbálok mald sokat jönni,
Topicba sok verset tömni.
De ha mégsem vagyok jöve,
Szívem van itt versbeszöve. 

…………..

 

Noiönbizalom[1]....pps

Előbb klikk a fotóra,cél vagy hivatkozás mentése másként! Utána látható a .pps

Szomáli bölcsességek

Két lépés közt születik a megoldás.

Gyér javaid szerénységgel gyarapítsd.

Az elkésett lépés – hátralépés.

Nyúlszájjal aztán fújhatod a lámpást.

Csak olajozott kéz masszíroz jól.

Gyakori viháncolás gyanakvást ébreszt.

Az öndicsérő olyan, mint a magát szoptató kecske.

Ügyetlen míves szerszámát okolja.

Ki-ki maga tudja legjobban, hol viszket.

Aki kíméli magát, a gyengeségbe hal bele.

Minden datolyában van egy mag.

Sűrű bozót elefántot is elrejt.

A teve bendőjét egy szál akácia-levél nem tömi meg.

Kinek fejszéje van, fát is talál.

Ha már húsodban a nyíl, hiába minden ugrándozás.

Tövissel torlaszold el az ösvényt, ne szóval.

Mihelyt behegedt a seb, elszállnak a legyek.

A pénz pénzt fiadzik, a tetű serkét.

Ismerd ki a fát, mielőtt neki támaszkodsz.

Lábod álmosodik el legelőbb.

Csak vas vág vasat.

Még napsütésben keress tűzifát.

Egy ujjal nem lehet arcot mosni.

A leghosszabb nyak se növi túl a fejet.

Minél nehezebb a lépted, annál mélyebbre szúr a tüske.

Amit nem fog meg kezed, szád hiába várja.

Levághatod a fület, lyuka megmarad.

Szem meglátja, fog harapja.

A nyelv van legközelebb a foghoz, az mégis belemar.

A termeszvár teteje is földre dől egy nap.

Egy légy nem rohaszt húst.

Utolsó kecskéd leopárd falja fel.

Oroszlán, míg vért nem ízlelt, nem bömböl az éjszakában.

Tengerben úszó halnak ne tégy fazekat a tűzre.

Halad, ha van, süsd meg tüstént.

Idegen lovon megfájdul az üleped.

A hiéna, míg botoddal el nem éred, szitkozódásodra rá sem hederít.

Levágott báránynak nem fáj a nyúzás.

Zsarnokság alatt csak az ökör türelmes.

Miután a gyáva egeret ölt, tétovázik-e, hogy embert öljön?

A kebel nem könnyen hajló térd!

Aki rőzsét gyűjt, egy nyalábbal kezdi.

Ha figyelmeztetni akarod a borjút, szeme előtt taglózd le az ökröt.

Az orvosságnak nem a mennyisége gyógyít.

A túl élesre fent kés megvághatja a tartó kezet is.

Addig nyesd le a marha szarvát, amíg forró a késed.

Szökellhet, mint antilop, a szamár szamár marad.

Tenger vize helytelen a szántóföldön.

Vágyak és remények edényét soha nem lehet csordultig tölteni.

Aki a legelőre hajtja csordáját, nem a piacra – gazdag ember.

Az éhség ellenségedig elhajt.

Szükségben egyél meg bármit, ami nem esz meg téged.

A kölcsönt nem könnyel fizetik vissza.

Az üres has rossz tanácsadó.

Aki három napja nem evett, azt semmi sem tartja vissza.

Az üres zsák nem áll egyenesen.

Szegény ember egy kunyhóban hál a halállal.

Ágyat lát a szem, és elálmosodik.

Ha fáj a hasad, arcod se vidám.

Még a fazékban is elveszett tevéjét keresi.

Ha nem kerekedhetsz fölé, kerekedj alá.

A víz igazi ízét csak a sivatagban érezhetni.

Minden varga mezítláb jár.

Bukás előtt büszkeség jár.

Elefántot nem öl az átok.

Két lábra nem lehet sántítani.

A holttest elásható, de a szóbeszéd nem.

Két adag forró víz nem hűti le egymást.

Ha félelmet látsz a szemében, saját botjával is megütheted.

Ne sajnáld a súlyos sebesültet, amíg nem láttad, hogy néz ki az ellenfele.

Közeli kunyhók közösen égnek.

Az elefánt ugyan nem látja a szúnyogot saját hátán, de észreveszi a másikén.

Ha házat veszel, megveszed a szomszédokat is.

Jobb egy közeli szomszéd, mint egy távoli testvér.

Nem tesznek tojást kővel egy zsákba.

Aki nem járt külországban, nem beszél csodákról.

Ahol a legyek, onnét a bűz.

Alszik a tolvaj: biztonságban a zsákmány.

Ne hoppázz előre, csak ha már ugrottál.

Elfutsz egy gödörtől és beesel a kútba.

Amit folyton fogdosnak, bepiszkolódik.

A kegyelem néha kegyetlenség.

A kígyóméreg is jobb a féltékenységnél.

Amit mindenki ismer, arra senki se kíváncsi.

Akit tanítasz ma, tanítód lehet holnap.

Az első foggal még nem lehet rágni.

Saját házában a sakál is oroszlán.

A félszemű nem hálálkodik Allahnak, amíg vakot nem lát.

Ahol mindenki az oroszlánt utánozza, ott nem utánozhatod a kecskét.

Aki vízparton lakik, megtanul úszni.

Parazsat hamuban keress.

Aki két feleséget akar, négy kézzel veressék.

Diót és mandulát ad Allah annak, kinek foga nincsen.

Nem minden felhő hoz esőt.

Ami könnyű, a szellő is elfújja.

Ketten soha le nem ülnek: aki tudásra vágyik és aki gazdagságra.

Éheztesd a macskát, és megeszi az egeret.

Tengerbe ne vess magot.

Feledékenységre nincs gyógyír.

Ne az árnyékodon mérd le nagyságodat.

A legtudatlanabb az, aki kérdezni se tud.

Ahova ész kell, oda hiába az erő.

Nappal a szem, éjszaka a fül.

A gyomor mit sem tud a kötelességről.

Veszed a tüzet, viszed a füstöt.

A türelem nem öl, csak a sietség.

Remélni jó, várni rossz.

Két nap a világ: egy nap érted, másnap ellened.

Vigyázz! Ki hírt hoz, visz is.

Termeszvárnak hasztalan szónokolsz.

Tartsd fogva a nyelved, vagy ő tart fogva téged.

Kellemes beszélgetés utat rövidít.

Ostoba beszédre hallgatás a felelet.

A szó, mint a nyílvessző, elrepül, de az írás megmarad.

A legnagyobb kín, amiről nem szabad beszélni.

A nyelv bitóra juttatja a főt.

A néma száj nem jó vendégváró.

A jól táplált száj retteg a bírálattól.

Öregen fütyülni tanulni: csak a szájadat torzítja el.

A kéz nem téveszti el az utat a szájig.

A kezet, mit harapni nem tudsz, csókolnod kell.

Aki száz embernek parancsol, százféle botot vágjon.

Ha a vénasszony szórakozni akar, a mennyegzőjéről mesél.

Ha a balga hallgat, bölcsnek gondolják.

Aki mulat minden nászon, gyászolhat minden temetésen.

Nézni szabad, bámulni nem.

Amit hárman tudnak, nem titok.

A száraz évszak és a férfi küzd egymással, de az asszony dönti el, ki a győztes.

Amikor bába lép a kunyhóba, a szégyen kitakarodik.

Gyáva gyerek nem vész el.

Minden anyának saját gyereke a legszebb.

Aki nem nyitja ki száját, még anyjától se kap semmit.

Ha sok gyerek eszik együtt, nem hűl ki az étel.

Gyerekkel és nővel ne nagyon tréfálkozz.

Bár egy sorból valók, még az ujjak sem egyformák.

Csak akkorra vesszük észre, milyen rosszul bántunk apánkkal, mire felnőnek a gyerekeink.

Az öregember tű, mely összetart, az öregasszony kés, mely széjjelvág.

Addig egyenesítsd a fát, amíg fiatal.

Nincstelenség: rabszolgaság.

Oroszlánnak kölyke is oroszlán.

Ha gyerekekkel játszol, hamar apjuk rabszolgájába vesznek.

Gyereknek ne mutasd az ínyed!

Egészséges gyerekek, jó anyák.

A férfi kulcsa a nő.

A gyerekek sírnak, ha elesnek – ha te esel el, kinevetnek.

A mértékletesség teli hassal felér.

Kutat ás egy, iszik belőle száz.

A gazdagság eltakarja hibáinkat.

Keveset tenni több a sok beszédnél.

Cseppenként telik a tál.

Ha a gyomor tele, egész testünk örül vele.

Rokont és pénzt nem lehet rejtegetni.

Három módon menekülhetsz a haláltól: ússzál! fussál! bújjál!

Néha a halál kívánatosabb, mint az élet.

Ha meghalt, húzzuk le a cipőjét.

A nagyfogú haldokolva is nevetni látszik.

A bátor egyszer hal meg, a gyáva számtalanszor.

Aki megöl tűző napon, nem húz árnyékba utána.

Alvás és halál unokatestvérek.

Halál ellen legjobb szülni.

A csapda nem fárad bele a várakozásba.

Halál után minek a büntetés.

A betegség nem vár addig, míg megőszülsz.

Fiatal ember az erejét fitogtatja, öreg ember a bölcsességét.

Egy fiam, ha meghaltam; egy lányom, míg élek.

Oroszlán, ha megöregszik, a kutyák kinevetik.

Jobb egy élő kutya, mint egy döglött oroszlán.

Még a kés is tompul a korral.

Egy temetőben nyugszik gazdag és szegény.

Isten segítsen felfelé, lefele magam is elboldogulok.

Mikor elesik egy gyerek, angyal tartja alá a kezét.

Féljed, aki nem fél!

Mikor Allah bezár egy kaput, rögtön kinyit egy másikat.

Ha Allah ad neked, nem kérdi szüleid nevét.

Allah életet mindenkinek ad, de értelmet nem mindenkinek.

Amit az öregember ülve is meglát, a fiatal állva se látja.

A kezdetét és a végét tudjuk, csak attól félünk, ami közte van.

Ha az öreg tevék otthagyják a legelőt, maradni a fiataloknak se tanácsos.

Ha oda a jó híred, javaid se szerzik azt vissza.

Aki szellemet idéz, szellemet űzni is tudjon.

Minden ígéret adósság.

Minden tanácsot hallgass meg, de csak a magad feje után menj.

Aki hagyja a szamarat fölmenni a tetőre, hozza is le.

Akármilyen nagy fa, kivágja a kisbalta.

Nem érsz tovább az árnyékodnál.

Rabod a titok, míg megtartod magadnak, de rabja leszel, mihelyst másnak is elárultad.

Edd, amit szeretsz, de öltözz abba, amit mások szeretnek.

A csordától elcsatangolt tevekanca mindig talál egy fát, amelynél vakaródzhat.

Testvérharcba ne avatkozz, mert mindkét fél ellened fordul.

Szegény ember ereje a koldulásban van.

Még a macska is jól tudja, merre a konyha.

Még az égi madár is a földben keres gilisztát.

Addig izzik a vas, amíg fújtatod.

A pásztor botja nem üti agyon saját jószágát.

Meg nem született borjút ne számolj a csordához.

Ha kecskét bíznak rád, tartsd a sajátoddal.

Aki veri a dobot, akar valamit.

Futkározni lehet céltalanul is, de leülni nem.

El se ejtette a leopárdot, de már árulja a bőrét.

Vakok városában vájd ki fél szemed.

Ha sietős a főzés, a fazék is hátráltat.

A teknősbéka csak fenyeget, de nem harcol.

Agyarát hordozni nem fárad el az elefánt.

Az elefántfog értékesebb az elefántnál.

Bár a borjút üti, a gazdának szánja.

Addig képezd a balt, míg megvan a jobb.

Ha a főnök gyékénnyel kínál, csak a szélére ülj.

Ujjunk, ha piszkos, azért le nem vágjuk.

Harapni képtelen, ne mutasd a fogad.

Ha kell valami az ágy alól, le kell hajolnod érte.

Ajándékot szamárháton, viszontajándékot teveháton.

A fej, melyet borotválsz, parancsodra hajlik.

Az ember azt kedveli, amit megtagadnak tőle.

Nem találsz barátot, ha hibátlan embert keresel.

Mutass egy jó embert, és mutatok egy jobbat.

Fiad ellen támaszkodj testvéredre és testvéred ellen támaszkodj fiadra.

A nevetéstől kitisztul a szád.

Antilop és hiéna sosem lesznek barátok.

Két kéz mossa egymást.

Udvariasság minden ajtó kulcsa.

Ne vigyél magadnál is nagyobb sétabotot.

Nincs kerítésed, nincs ellenséged.

A szerencse sem segít, ha nem segítesz magadon.

A hazugságnak kurta a lába.

Mindenki szereti az igazat, de nem mindenki mondja ki.

Görnyedt kor, egyenes beszéd.

Majd ha szőr nőtt a tenyeremen…

Ha hallatszani akarsz, ne a szőnyeg alatt dobolj.

A hazugság messze eljuttathat, de vissza sohasem.

A hazugnak legyen jó az emlékezete.

A szamár selyemben is szamár.

Görbe botnak árnyéka sem egyenes.

Aki korpát csinál magából, szétkapirgálják a csirkék.

Csak az tolvaj, akit elkapnak.

Aki kettőt akar, egyet sem kap el.

Üres köcsög jobban csörömpöl.

A teve cukornádat hord, de tövist eszik.

Aki tevét veszített, nem nyerget keres.

Az igazság azt szolgálja, aki hangosabban ordít.

Ha nem bírsz a tevével, ne a nyerget hibáztasd.

Mindent akarva, mindent elveszt.

A rossz lelkiismeret csúszós padlón áll.

Aki tolvajt rejteget, maga is tolvaj.

A tolvaj mindjárt mást gyanúsít.

A bíró olyan, mint fogak közt a nyelv.

Amit kézzel adsz kölcsön, lábbal kell visszakérned.

Kakaskukorékolás a sakál jelzőpóznája.

Akik el tudják osztani a húst egymás közt, azok nem veszekednek a levesen.

A hazug tanúi messze laknak.

A veszély a félelmen keresztül tesz rabszolgájává.

Míg egy ujjal mutogatsz valakire, másik négy ujjad magadra mutat.

Az óvatosság nem gyávaság.

Ha idegen kunyhóba lépsz, tartsd vissza kíváncsiságod.

Aki túl sokat eszik, soká nem titkolhatja.

Aki mindig egyedül eszik, halálára is egyedül marad.

Egy rossz fogtól az egész száj bűzlik.

Aki megégette magát, a hamutól is fél.

Parázsló tüzet nem kell legyezni.

Akit elsodort az ár, a habba is belekapaszkodik.

A félt csapás nem ijeszt meg.

Aki bújik, ne köhögjön.

A tüzet és a szót viszi a szél.

Akit Allah büntetni akar, rossz feleséget ad neki.

Mások hibáit nagy betűkkel írják.

A hízelgést és a magvas gyümölcsöt vigyázva élvezd.