baratsagos.pps

Előbb klikk a fotóra,cél vagy hivatkozás mentése másként! Utána látható a .pps

Glass illusion

http://www.snabbstart.com/film/ba6c0bb6e5
Jó lenne utánozni!

curso_informatica.pps

Előbb klikk a fotóra,cél vagy hivatkozás mentése másként! Utána látható a .pps

Férfi-női kapcsolatról

NÉHÁNY GONDOLAT A FÉRFI-NŐI KAPCSOLATOKRÓL

F é r f i   és  N Ő   kapcsolatról

 

A SZERELEM MATEMATIKÁJA
Eszes pasi + hülye nő = viszony
Eszes pasi + eszes nő = románc
Hülye pasi + eszes nő = házasság

IRODAI MATEMATIKA
Eszes főnök + eszes alkalmazott = profit
Eszes főnök + hülye alkalmazott = termelés
Hülye főnök + eszes alkalmazott = előléptetés
Hülye főnök + hülye alkalmazott = túlórázás

VÁSÁRLÁSI MATEMATIKA
Egy férfi két dollárt fizet egy egydolláros árucikkért, amire szüksége van. Egy nő egy dollárt fizet egy kétdolláros árucikkért, amire nincs szüksége.

STATISZTIKA
Egy nőt addig aggaszt a jövő, amíg férjhez nem megy. Egy férfit sohasem aggaszt a jövő, amíg meg nem nősül. Sikeres az a férfi, aki többet keres, mint amennyit a felesége el tud költeni. Sikeres az a nő, aki ilyen férjet talál.

BOLDOGSÁG
Ahhoz, hogy boldogok legyünk egy férfival,sok megértés és kevéske szeretet kell. Ahhoz, hogy boldogok legyünk egy nővel,sok szeretet kell és az, hogy meg se próbáljuk megérteni őt.

HOSSZÚ ÉLET
A nős férfiak tovább élnek, mint a nőtlenek, de szívesebben halnak meg.

VÁLTOZÁSRA VALÓ HAJLANDÓSÁG
Amikor egy nő férjhez megy, azt várja,hogy a férje majd megváltozik,de a férj nem változik meg. Amikor egy férfi megnősül, azt várja, hogy a felesége sohasem fog megváltozni, ámde megváltozik.

VITATKOZÁSI TECHNIKÁK
Minden vitában a nőé az utolsó szó. Bármit is mond a férfi ezt követően,az már egy következő vita kezdete.

 

*************************************************************************************************

 

KEDVES BARÁTNÕMNEK:

 

Az elmúlt évben 365-ször próbáltam veled szeretkezni.

Ebbol 36-szor sikerült, ami átlagban 10 naponként egy alkalom. Íme a lista, miért nem voltam többször eredményes:

54-szer azért, mert az ágynemu mosásban volt,

17-szer azért, mert túl késo volt,

49-szer azért, mert túl fáradt voltál,

20-szor azért, mert túl meleg volt,

15-ször azért, mert aludni akartál,

22-szer azért, mert fájt a fejed,

17-szer azért, mert féltél, hogy felébred a gyerek,

16-szor azért, mert túlságosan felbosszantottak,

12-szer azért, mert az a nap rossz volt abban a hónapban,

19-szer azért, mert korán kellett felkelned,

9-szer azért, mert azt mondtad, nincs hozzá kedved,

7-szer azért, mert leégtél a napon,

6-szor azért, mert a késo esti show-t nézted,

5-ször azért, mert nem akartad összekócolni az új frizurád,

3-szor azért, mert a szomszédok meghallanak minket,

9-szer azért, mert az anyád meghall minket.

 

A 36 esetbol, amikor sikerült, nem volt kielégíto az eredmény:

6-szor azért, mert te csak ott feküdtél,

8-szor azért, mert emlékeztettél arra, hogy van egy repedés a mennyezeten,

4-szer azért, mert azt mondtad, siessek, hogy hamar túl legyünk rajta,

7-szer azért, mert fel kellett hogy ébresszelek, hogy megmondjam, befejeztem,

1-szer azért, mert attól féltem fájdalmat okoztam, mert úgy éreztem, megmozdultál.

 

 

 

 

CÁFOLAT................

KEDVES BARÁTOMNAK:

 

Azt hiszem kicsit összezavarod a dolgokat. Íme azok az okok, amiért nem tudtál többször, mint ahányszor sikerült:

5-ször azért, mert részegen jöttél haza, és a macskát próbáltad megdugni,

36-szor azért, mert egyáltalán nem jöttél haza,

21-szer azért, mert nem állt fel,

33-szor azért, mert túl gyorsan elmentél,

19-szer azért, mert lekonyult, mielott még hozzákezdtél volna,

38-szor azért, mert túl sokáig dolgoztál,

10-szer azért, mert görcs állt a talpadba,

29-szer azért, mert korán kellett kelned, hogy golfozni menj,

2-szer azért, mert verekedtél, és tökön rúgtak,

4-szer azért, mert beakadt a nadrágodon a cipzár,

3-szor azért, mert megfáztál és folyt az orrod,

2-szer azért, mert szálka ment az ujjadba,

20-szor azért, mert elfelejtetted mi is járt az eszedben egész nap,

6-szor azért, mert a pizsamádba mentél el, miközben disznó könyvet olvastál,

98-szor pedig azért, mert nem értél rá, mivel focit, baseballt, stb.-t néztél a tévében.</font></b><br><br><br><br><a></a>

Férfiak, nők

---

 

aBibliaközepe.pps

Előbb klikk a fotóra,cél vagy hivatkozás mentése másként! Utána látható a .pps

õrültek_háza.pps

Előbb klikk a fotóra,cél vagy hivatkozás mentése másként! Utána látható a .pps

_edes_Kisfiam.pps

Előbb klikk a fotóra,cél vagy hivatkozás mentése másként! Utána látható a .pps

lutscher.pps

Előbb klikk a fotóra,cél vagy hivatkozás mentése másként! Utána látható a .pps

allati2.pps

Előbb klikk a fotóra,cél vagy hivatkozás mentése másként! Utána látható a .pps

Szpkkbolyg.pps

Előbb klikk a fotóra, cél vagy hívatkozás mentése másként, utána nézhető a .pps

Tortenet.pps

Előbb klikk a fotóra, cél vagy hívatkozás mentése és utána nézhető a .pps

Madarak

A madarak (Aves) meszes héjú tojással szaporodó meleg vérű gerinces állatok. Mellső végtagjaik szárnyakká módosultak. A madárfajok nagy része ma is repülő életmódot folytat. Testüket tolltakaró borítja. Csontjaik üregesek, légzsákokat tartalmaznak. Fogak helyett csőrrel rendelkeznek.

A madarak mintegy 10 ezer fajjal a gerincesek második legnépesebb osztálya. Ebből Magyarország madárfajainak listája közel 400 fajt sorol fel.

Törzsfejlődés

A madarak az Archosauriák fejlődési irányához tartozó hüllőmedencéjű dinoszauruszok (Saurischia) egy csoportjának (Theropoda) ágából alakultak ki. A tollas dinoszauruszokból alakult ki a legkorábbi ismert madár, a jurakori Archaeopteryx.

Testfelépítés

A madarak, bár igen változatos állatcsoport, testfelépítés szempontjából viszonylag egységesek. Jellegzetességeik elsősorban a repülőképesség kialakulásához kapcsolódnak.



A madaraknak két koponyatípusát különböztetjük meg: a futómadarakra és tinamukra jellemző paleognath és a repülő madarakra, valamint a pingvinekre jellemző, fejlettebb felépítésű neognath koponyát. Emellett a madarakra általánosan jellemző a fogatlan csőr és a nagy méretű szemüreg.

A madarak számos (11-24) nyakcsigolyája igen lazán, heterocolelicus módon kapcsolódik egymáshoz, így a madárnyak rendkívül mozgékony. Ezzel szemben a hátcsigolyák, az ágyék- és keresztcsonti csigolyák összecsontosodtak, és az úgynevezett álkeresztcsontot hozzák létre.

A futómadarak kivételével az összes madárfaj szegycsontján jellegzetes tarajt (crista) találunk, amely tapadási felületet biztosít a repülőizmoknak.

A mellső végtagban (szárny) elkülöníthető a felkarcsont, az orsócsont és a singcsont, valamint két kéztőcsont, de a többi kéztőcsont a kézközépcsontokkal összenőve hozza létre a carpometacarpust.

A hátsó végtagban a combcsontot, a tibiotarsust (a lábszárcsont és néhány lábtőcsont összenövéséből), a vékony szárkapocscsontot, a csüdcsontot és a lábujjperceket különíthetjük el. A legtöbb madárfajnak 4 lábujja van, de a futómadarak esetében ez redukálódhat 3 vagy 2 lábujjra.

A madarak csontjai, szemben az emlősök tömör csontjaival, üregesek, ezzel csökkentve az állat súlyát.

[szerkesztés] Izomzat

A madarak szárnyát hatalmas méretű mellizmok (musculus pectoralis, musculus supracoracoideus) mozgatják, amelyek a szegycsont taraján tapadnak meg.

A madarak lábának különleges izma a musculus pectinus, amely a térdízülethez tapad, és inakkal az egyes lábujjakhoz csatlakozik. Ha a madár behajlítja a térdét, a m. pectinus megfeszül, és a madár lábujjai összezáródnak, ezzel biztosítva a kapaszkodást.

Kültakaró

A madarak testét tollak borítják, amelyeket evezőtollakra, fedőtollakra és pehelytollakra különítünk el.

A madarak bőre mirigyekben szegény.

Emésztőkészülék

A madarak nyelőcsövének jellegzetes tágulata a begy, amelynek két típusa létezik: a két oldalra irányuló begyzsákokból álló valódi begy és a nyelőcső egyszerű tágulata, az álbegy. Előbbi a galambokra, énekesmadarakra és tyúkfélékre, utóbbi a ragadozó madarakra és a récefélékre jellemző.

A madarak gyomra két részre tagolódik, a mirigyes gyomorra és az izmos zúzógyomorra vagy zúzára, amivel a táplálékot megőrlik, mivel nincs foguk, mert az akadályozná őket a repülésben. A madaraknál ezért előfordul, hogy homokot vagy apró kavicsokat nyelnek le, hogy azok segítsék őket a táplálék összezúzásában.

Légzés

A madarak tüdővel lélegeznek, amelynek felépítése erősen eltér az emlősök tüdejétől. Számos légzsák csatlakozik hozzá, amelyek hatékonyabbá teszik a ki- és belégzést, valamint könnyebbé teszik a madár testét. Szerkezet alapján kétféle tüdőt különíthetünk el: a primitívebb paleopulmót és a fejlett neopulmót.

További érdekesség, hogy a madarak hangképző szerve nem a gégében, hanem a főhörgők elágazásánál található, ezért két helyen is képződik hang. A madár ily módon képes egyszerre énekelni és levegőt venni.

Keringés

A madarak az emlősökhöz hasonlóan állandó testhőmérsékletű, úgynevezett meleg vérű állatok. Szívük két-két, szilárd válaszfal által elkülönített kamrából és pitvarból áll.

Szaporodás

A madarak belső megtermékenyítésűek. Egyes fajoknál, például a réceféléknél párzószerv is megjelenik.

Ez az egyetlen gerinces csoport, ahol az elevenszülés semmilyen formában nem jelent meg. Minden madárfaj meszes héjú tojásokat rak.

http://www.spanyolnatha.hu/index.php?menu=0&rovat_id=841&id=850

Veszprém az MTV közönségétől 2005-ben elnyerte Az Év Települése címet. A város vonzerejének, programjainak hírét azonban nemcsak a média, de a városban megforduló vendégek is egyre hatékonyabban és egyre messzebbre viszik. Veszprém kulturális kisugárzása és imázsa ma már szinkronban van az itt élők igényeivel, elvárásaival. Ahogy az ország bármely pontjáról, vagy a külföldről érkező vendég is bizhat abban, hogy Veszprém nem az a hely, ahol az "ezer éves" szlogen vagy a "vendégvárás" ígérete mögött a múlt századból ittragadt gagyit próbálják rásózni. Veszprémben az ingyenes és az exkluzív programok között sincsenek fényévnyi szakadékok! Sőt, ma már nem ritkaság az sem, ha valóban nagy világsztár jelenik meg a színpadokon – vagy időnként a veszprémi utcán is... Persze tény, hogy Veszprém is Közép-Európában van – a belváros közepén sem csak a Vár ékszerdoboza magasodik, hanem az egykori szocialista nagyzolás 20 emeletes mementója is... Viszont az is tény, hogy az itt élők már egyre inkább magukénak érzik és igénylik azt a kulturális közeget és nívót, amely a város 21. századi létének motorjává lett.

ffigyerekkor.pps

Előbb klikk a fotóra,cél vagy hivatkozás mentése másként! Utána látható a .pps

szirenek.pps

Előbb klikk a fotóra,cél vagy hivatkozás mentése másként! Utána látható a .pps

macsekok.pps

Előbb klikk a fotóra,cél vagy hivatkozás mentése másként! Utána látható a .pps

aszfaltrajzok.pps

Előbb klikk a fotóra,cél vagy hivatkozás mentése másként! Utána látható a .pps

mondj_igent.pps

Előbb klikk a fotóra,cél vagy hivatkozás mentése másként! Utána látható a .pps

szerelem.pps

Előbb klikk a fotóra,cél vagy hivatkozás mentése másként! Utána látható a .pps

A férfiak hálátlanok, DE a tündérek nők.

60-as éveinek elején járó házaspár, 35-ik házassági évfordulóját
> ünnepelte,
> egy csendes, meghitt kis étteremben...
>
> Egyszer csak egy gyönyörű tündér jelent meg az asztaluk mellett és azt
> mondta: "Mivel ennyire különleges házaspár vagytok, és hűek voltatok
> egymáshoz ez alatt a hosszú idő alatt kívánhattok tőlem egyet-egyet,
én
> teljesítem kívánságotokat!"
> "Ó! Én szeretném körbeutazni a Földet az én nagyszerű férjemmel!" -
kérte
> a
> feleség. A tündér meglengette a varázspálcáját és - abrakadabra - két
első
> osztályú jegy termett az asztalon a Luxus utazási iroda világkörüli
> útjára.
>
>
> Most a férjen volt a sor. Gondolkodott egy percet és így szólt: "Nos,
ez
> az
> egész nagyon romantikus, de egy ilyen alkalom csak egyszer adatik meg
az
> életben, szóval ne haragudj kedvesem, de az én kívánságom egy nálam 30
> évvel fiatalabb feleség!"
> A tündér és a feleség nagyon csalódott volt, de hát a kívánság az
> kívánság... Így hát a tündér körözött egyet a varázspálcájával és -
> abrakadabra - a férj 92 éves lett!
>
> Mi a mese tanulsága?
> A férfiak hálátlanok, DE a tündérek nők.

MiniZOO.pps

Előbb klikk a fotóra,cél vagy hivatkozás mentése másként! Utána látható a .pps

bebik.pps

Előbb klikk a fotóra,cél vagy hivatkozás mentése másként! Utána látható a .pps

VERS EREDETI _ átírt - egyéb

Vinyóm Kínja  Beküldés ideje: 2005-05-23  Beküldo: Yocoo Xaboo 

Ej, mi a kő Windows úr,
kend a vinyómon lakik itt bent?
Lám csak, jó az Isten, jót ád,
Hogy fölvitte a kend dolgát!

Betelepszik föl és alá,
Minden újabb gépre rászáll,
eszébe jut, munkát gátol,
S nem verik ki a szobából.

Dehogy verik, dehogy verik!
Ha már megvették, etetik.
Válogat a programokba,
Belerondít a kódokba.

Ezért aztán Windows komám,
Jól megbecsülje kend magát,
Iparkodjék, ne legyen ám
Error szukében a tanyám.

bezpodminek.pps

Legyen bátorságunk nem elfordulni azoktól, akiknek szükségük van a segítségünkre!
.pps, tehát először klikk a képre, cél vagy hivatkkozás mentése másként, s utána nézhető.

3.Erich FROMM: A SZERETET MŰVÉSZETE

Legeza Ilona könyvismertetője:

Az ember szeretetkészsége körül mindig folytak viták. A szülő-gyermeki és testvéri kapcsolat, a barátság, a szerelem, mint konfliktusforrás vagy mint hiány az ősi eposzoktól a görög drámákon át a huszadik századi művészetig minden korban felbukkan és választ követel. Gondoljunk csak az Ószövetségre, Arisztotelész és Seneca etikájára, Pál apostol leveleire, Augustinus vallomására, Pascal, Kierkegard, Dosztojevszkij filozófiájára. Valamennyiük felfogásának középpontjában helyezkedik el az ember-ember viszony eme legintenzívebb formája, ha mégoly más értékelést is adnak róla. Századunkban nem kisebb nagyságok igyekeztek feltörni a szeretettitok pecsétjét, mint Freud, Thomas Mann, József Attila, s olyan alkotók mondták ki a tragikus verdiktet, mely szerint a modern ember képtelen a szeretetre, mint Albert Camus, Samuel Beckett vagy Ingmar Bergman. Szerencsére nem az ő válaszuk az egyetlen válasz - s nem is övék az igaz felelet.

Dehát mi is a szeretet, mi ez az érzés, amelynek lényegét évezredek óta kutatjuk. Akárcsak a frankfurti iskola első nagy generációjának számos - a társadalomkritikát érvényre juttató - képviselője, Fromm is azt kutatja, hogy a "modern világban miként lehetne megőrizni az emberi tudat, az emberi szubjektum integritását". Olyan problémákat elemez közérthetően, de mélyre hatoló módszerességgel, melyeknek megoldásában minden ember egzisztenciálisan érdekelt. Erich Fromm szerint: emberi mivoltunkat, ha nem is a szeretet által nyertük el, de a szeretet nélkül fenntartani nem volnánk képesek. A szeretet: létünk egyik alapfeltétele, vagy másként - Fromm kifejezésével - egyfajta válasz a lét kérdéseire. Az embernek az a legmélyebb szükséglete, hogy legyőzze elkülönültségét és ez az igény húzódik meg az alkoholizmus, a kábítószerszedés és a nemi kielégülés folytonos keresése mögött. Ezek a "megoldások" azonban nem igaziak: intenzívek, de múlékonyak; a szeretet különböző formáit kell inkább kimunkálni, mert - a közfelfogással ellentétben - a szeretet nem a vaksors műve, hanem elméleti-gyakorlati tudással és szenvedélyes akarással elsajátítható művészet.

Fromm könyve történetiségében is vizsgálja a szeretet képességének alakulását. Esszéjében az sorra veszi a szeretet elméleti és gyakorlati kérdéseit, különös tekintettel a felebaráti és anyai szeretetre, a szerelemre, az ön- és az istenszeretetre, szerepüket a különböző korokban, az ázsiai és európai civilizációban. Önálló fejezetet szentel a jelen helyzet ábrázolásának A szeretet elsatnyulása a mai nyugati társadalomban címmel. Feltárja az elidegenedés okait és következményeit, a személyiség kiüresedésének folyamatát, leszámol Freud nemi determinizmusával, bemutatja az emberi kapcsolatok neuratizálódását, s végső soron megállapítja: a szeretet a modern társadalomban ritka jelenség, a huszadik század emberének nem jellemzője a szeretet. Helyzeténél s nem immanens tulajdonságainál fogva képtelen rá. Igaz, a látszat olykor mást mutat, hiszen például tartós párkapcsolatra képes az ember, az anyai és apai szeretetre is, de nem az ember mint ember tevékeny és hatékony szeretetére. Ezt fegyelemmel, koncentrációval, türelemmel kell elsajátítani. A szeretet nem passzív érzelem, nem beleesünk, hanem helytállunk benne, melynek lényege: adni - nem pedig kapni -; szeretetet nyújtani - nem pedig szeretve lenni. A második, mint állapot csak következménye az elsőnek, a tevékenységnek. A szeretet frommi ismérvei: a törődés, a felelősség, a tisztelet és az ismeret tettjellegét domborítják ki.
S tegyük hozzá, amit Fromm elmulasztott: szükség van hozzá a szűkebb és tágabb értelemben vett környezet, az emberi viszonyok, végső soron a társadalom megváltoztatására: humanizálására és demokratizálódására. Másképp nem várható el, hogy a szeretet mint emberi teremtő és megőrző képesség valóságos lehetőségeinek megfelelően kiteljesedjék.

2. Erich Fromm: A szeretet mûvészete (Második fejezet, első része)

1. A szeretet mint válasz az emberi lét kérdésére Minden szeretetelméletnek az ember, az emberi lét elméletéből kell kiindulnia. Noha a szeretetet, vagy inkább a szeretet megfelelőjét az állatoknál is megtaláljuk, érzelmi kötődéseik jobbára ösztönviláguk részét alkotják; az emberben ennek az ösztönvilágnak csak a maradványai működnek. Az ember létében az a tény a döntő, hogy kiemelkedett az állatvilágból, az ösztönős alkalmazkodásból, hogy meghaladta a természetet, ha el soha nem hagyja is; része a természetnek, mindamellett egyszer elszakadt tőle, és nincs visszaút; egyszer kiűzetett a paradicsomból - a természettel való eredeti egység állapotából -, és hiába is próbálna visszafordulni, kerub állja útját lángpallossal. Az ember csak előre mehet, fejlesztve az értelmét és új, emberi összhangot találva a helyett az ember előtti összhang helyett, amely visszahozhatatlanul elveszett. Az ember - a faj éppúgy, mint az egyed - születésekor egy ingatag, bizonytalan és nyitott helyzetbe vettetik ki egy olyan helyzetből, amely állandó volt - olyan állandó, mint az ösztönök. Csak a múltról tudhatunk valami biztosat - a jövőről csak annyit, hogy meg fogunk halni. Az ember tudatos lény; benne ébred a lét öntudatra; tudomása van önmagáról, embertársairól, múltjáról és jövőjének lehetőségeiről. Ez a tudomása önmagáról, mint elkülönült entitásról, rövid élettartamának és annak a a ténynek a tudata, hogy akaratlanul született meg és akarata ellenére meg fog halni, hogy vagy előbb fog meghalni, mint azok, akiket szeret, vagy azok fognak meghalni őelőtte, hogy tehetetlen a természet és a társadalom erőivel szemben - mindez elkülönült, elszigetelt létét kibírhatatlan börtönné teszi. Beleőrül, ha nem szabadul ki ebből a börtönből, és nem jut ki - ilyen vagy olyan formában, de emberekkel egyesülve - a külső világba. Az elkülönültség élménye szorongást kelt; voltaképpen minden szorongásnak ez a forrása. Elkülönültnek lenni annyi, mint elvágva lenni minden lehetőségtől, hogy emberi képességeimet kifejthessem. Aki tehát elkülönült, az tehetetlen; nem képes a világot – dolgokat és embereket - megragadni és átalakítani; a világ rám törhet, és én nem tudok ellenhatást kifejteni. Ezért mélységes szorongás forrása az elkülönültség. Azonkívül szégyenkezést és bűntudatot kelt. Az elkülönültségbeli bűnnek és szégyennek ez az élménye fejeződik ki Ádám és Éva bibliai történetében. Miután Ádám és Éva ettek „a jó és a rossz tudásának fájáról”, miután engedetlenek voltak (nincs jó és rossz csak ha megvan az engedetlenség szabadsága), miután emberré váltak azáltal, hogy függetlenítették magukat a természettel való eredeti, állati összhangtól, azaz miután emberi lényekként megszülettek - "észrevették, hogy mezítelenek" - és szégyenkeztek. Feltételezhetjük-e, hogy egy olyan ősi és alapvető mítoszban, mint ez, a tizenkilencedik századi szemlélet prűd erkölcsössége nyilvánul meg, és hogy a történet mindenekelőtt azt a kínos körülményt akarja tudomásunkra hozni, hogy nemi szerveik láthatóak voltak? Aligha; és ha viktoriánus szellemben értelmezzük a történetet, épp a lényegét veszítjük szem elől, az pedig, úgy tetszik, a következő: tudatára ébredve önmaguknak és egymásnak, a férfiban és a nőben tudatosodott elkülönültségük és különbözőségük, nevezetesen, hogy más-más nemhez tartoznak. De elkülönültségüket felismerve idegenek maradtak, mert még nem tanulták meg szeretni egymást (amint ezt nagyon világossá teszi az a tény, hogy Ádám önvédelemből Évát hibáztatja, ahelyett hogy védelmére kelne). Az emberi elkülönültség tudata a szeretet újraegyesítő hatalma nélkül: a szégyennek a forrása. És forrása egyszersmind a bűntudatnak és a szorongásnak is. Az embernek tehát az a legmélyebb szükséglete, hogy legyőzze elkülönültségét, hogy kiszabaduljon magánya börtönéből. E cél elérésének az abszolút kudarca egyenlő az elmebajjal, mert a teljes elszigeteltség pánikját nem lehet másképp legyőzni, csak ha az egyén radikálisan szakít a külvilággal: ekkor megszűnik az elkülönültség érzése, hiszen megszűnt a külvilág, amitől az ember elkülönült. Az ember minden korban és minden kultúrában egy és ugyanazon kérdéssel kerül szembe: Arra kell megoldást találnia, hogy hogyan győzze le az elkülönültséget, hogyan valósítsa meg az egyesülést, hogyan haladja meg az egyéni életet, és olvadjon egybe a világegyetemmel. Ugyanazzal a kérdéssel birkózik a barlangban élő ősember, a nyájait legeltető nomád, az egyiptomi földműves, a föníciai kereskedő, a római katona, a középkori szerzetes, a japán szamuráj, a modern hivatalnok és gyári munkás. A kérdés ugyanaz, mert ugyanaz a talaj, amelyből kinő: az emberi állapot az emberi lét feltételei. A felelet változó. A kérdésre lehet a válasz állatimádás, emberáldozat, vagy katonai hódítás, tobzódás az élvezetekben, aszketikus lemondás, megszállott munka, művészi alkotás, istenszeretet és emberszeretet. Sok válasz van ugyan – tanú rá az emberi történelem -, de nem megszámlálhatatlanul sok. Ellenkezőleg, ha figyelmen kívül hagyjuk az apró különbségeket, amelyek inkább felületeik, mintsem lényegeik, máris rájövünk, hogy a válaszok száma korlátozott, és hogy ember a különböző kultúrákban, amelyekben élt, nem is adhatott más válaszokat. A vallás és a filozófia története, ezeknek a válaszoknak a története, különbözőségükkel és számbeli korlátozottságukkal egyetemben. A válaszok bizonyos mértékben attól függnek, hogy az egyén milyen fokára jutott el az individualizációnak. A csecsemő éntudata még alig fejlődött ki; még egynek érzi magát az anyjával, az ő jelenlétében nem érez elkülönültséget. Magányérzetét az anyja testi jelenléte emlője bőre orvosolja. Csak ha már kifejlődött a gyermekben elkülönültségének és individualitásának tudata, akkor nem elegendő többé az anya testi jelenléte, és akkor lép fel a szükséglet, hogy az elkülönültséget másféleképpen küzdje le. Hasonlóképpen az emberi faj csecsemőkorában még egynek érzi magát a természettel. A föld, az állatok, a növények még az ember világa. Azonosítja magát az állatokkal, és ez kifejeződik abban, hogy totemállatokat és állatisteneket imád. De minél inkább kinő az emberiség ezekből a kezdeti kötöttségekből, annál inkább elkülönül a természeti világtól, annál hevesebb szükségletévé válik, hogy új módozatokat találjon az elkülönültség elkerülésére. E cél elérésének egyik módja: az orgiasztikus állapotok mindenféle fajtái. Egyik formája ezeknek az öngerjesztéssel, olykor izgatószerek segítségével előidézett révület. A primitív törzsek számos szertartása élénk képet ad erről a megoldástípusról. Az önkívület röpke állapotában eltűnik a külvilág és vele eltűnik belőle az elkülönültség érzete. Minthogy ezeket a szertartásokat közösen űzik, a csoporttal való egybeolvadás többletélménye ezt a megoldást kiváltképpen hatásossá teszi. Az orgiasztikus megoldásnak közeli rokona és nem ritkán kiegészítője a szexuális élmény. A nemi kielégülés a révülethez vagy bizonyos kábítószerek hatásához hasonló állapotot idézhet elő. Sok primitív szertartáshoz hozzátartoztak a közösségi szexuális orgiák rítusai. Úgy látszik, hogy az orgiasztikus élmény után az ember egy darabig nem szenved túlságosan az elkülönültségtől. A szorongás feszültsége lassan gyülemlik fel, majd a szertartás megismétlése újfent lelohasztja. Mindaddig amíg ezek az orgasztikus állapotok a törzs mindennapos gyakorlatához tartoznak, nem váltanak ki szorongást vagy bűntudatot. Részt venni bennük rendjén való, sőt erényes dolog, hiszen mindenki csinálja, és a varázslók vagy a papok jóvá hagyják, sőt megkövetelik, semmi oka sincs a bűntudatnak, vagy a szégyenérzetnek. Merőben más a helyzet, ha egyénileg választja valaki ugyanezt a megoldást egy olyan kultúrában, amely felhagyott ezzel a közös gyakorlattal. Nem orgiasztikus kultúrában az egyén és az alkoholizmus és a kábítószerszedés formáját választja. Ellentétben azokkal, akik a társadalmilag javallott megoldásban vesznek részt, az ilyen egyedek bűntudattól és lelkiismeret-furdalástól szenvednek. Noha az elkülönültség elől menekülnek, az alkoholhoz, vagy a kábítószerekhez, az orgiasztikus élmény elmúltával csak még elszigeteltebbnek érzik magukat, ami arra ösztökéli őket, hogy egyre gyakrabban folyamodjanak hozzá. Valamelyest különbözik ettől a szexuális orgiasztikus megoldás. Ez bizonyos mértékig természetes és normális formája az elkülönültség leküzdésének, és részleges megoldás az elszigeteltség megoldására. Sokaknál azonban, akik az elkülönültség enyhítésének egyéb módjait nem ismerik, a nemi kielégülés keresése olyan szerepre tesz szert, amely nem igen különbözik az alkoholizmustól, vagy a kábítószerezéstől. Kétségbeesett erőfeszítés lesz belőle, megszabadulni az elkülönültség okozta szorongástól, ami csak egyre növekvő elkülönültség érzést eredményez, mivel a nemi aktus szerelem nélkül soha nem tudja áthidalni, csak pillanatnyilag, a két emberi lény közötti szakadékot. Az orgiasztikus egyesülés minden formájának három jellemző vonása van: intenzívek, sőt erőszakosak; áthatják az egész személyiséget, az elmét és a testet; múlékonyak és időszakosak. Mindezeknek pontosan az ellenkezője érvényes arra az egyesülési formára, amelyet az emberek a leggyakrabban választottak és választanak. Ez az egyesülés azon alapul, hogy alkalmazkodnak a csoporthoz, szokásaihoz, tevékenységeihez, hiedelmeihez. Itt is számottevő fejlődés tapasztalható. A primitív társadalomban a csoport kicsi; tagjait a vér és a föld kapcsolja össze. A kultúra fejlődésével a csoport bővül: egy polisz polgáraivá, egy nagy állam polgárságává, egy egyház tagjaivá. A szegény római is büszkeséget érzett, mert azt mondhatta: civis romanus sum. Róma és a Birodalom volt a családja, az otthona, a világa. A jelenkori nyugati társadalomban is a csoporttal való egyesülés az uralkodó módja az elkülönültség leküzdésének. Olyan egyesülés ez, amelyben az individuális én nagymértékben megszűnik, és ahol a cél a nyájhoz tartozás. Ha olyan vagyok, mint mindenki más, ha nincsenek olyan érzéseim vagy gondolataim, amelyek megkülönböztetnek, ha szokásaim, öltözködésem, eszméim a csoportmintához alkalmazkodnak, meg vagyok mentve; megmentve az egyedüllét ijesztő élményétől. A parancsuralmi rendszerek fenyegetéssel és erőszakkal idézik elő ezt az alkalmazkodást; a demokratikus országok ösztönzéssel és propagandával. A két rendszer közt minden bizonnyal van egy lényeges különbség. A demokráciákban lehetséges a nonkonformizmus, és valójában soha nem is hiányzik teljesen; a totalitárius rendszerekben legfeljebb arra számíthatunk, hogy néhány rendhagyó hős vagy mártír megtagadja az engedelmességet. De a különbség ellenére a demokratikus társadalmakban nyomasztó mértéket ölt a konformizmus. Az ok abban a tényben rejlik, hogy meg kell találni az egyesülés valamilyen módját, és ha más vagy jobb mód nincsen, akkor a nyájjal való egyesülés konformizmusa lesz az uralkodó. Csak akkor érthetjük meg a különbözéstől való félelem hatalmát, a félelmet attól, hogy csak néhány lépésnyire is elkóboroljanak a nyájtól, ha megértjük, hogy milyen mélységesen mély az emberekben a szükséglet, hogy ne legyenek elkülönülve. Ezt a félelmet a nonkonformizmustól olykor a nonkonformistákra leselkedő tényleges veszélyektől való félelemként racionalizálják. De valójában az emberek sokkal nagyobb mértékben akarnak alkalmazkodni, mint amennyire kénytelenek alkalmazkodni, legalábbis a nyugati demokráciákban. A legtöbb ember nincs is tudatában az alkalmazkodás szükségletének. Azzal áltatják magukat, hogy saját eszméiket és hajlamaikat követik, hogy individualisták, hogy nézeteik önálló gondolkodásuk eredményeképpen alakultak – és hogy merő véletlenségből gondolják ugyanazt, mint a többség. {Forrás: Erich Fromm: A szeretet művészete}

1. Erich Fromm: A szeretet művészete (Első fejezet)

Mûvészet-e
a szeretet? Ha igen, akkor tudást és erõfeszítést igényel. Vagy
kellemes érzés, amit megtapasztalni a vaksors mûve, olyasmi, amibe az
ember, ha szerencsés, "beleesik"? Ez a könyvecske az elõbbi
elõfeltevésen alapul, noha az emberek nagy többsége manapság
kétségkívül az utóbbi nézetet vallja.

Nem mintha nem volna nekik fontos a szeretet. Élnek-halnak érte; boldog
és boldogtalan szerelmi történetek garmadáját nézik végig a moziban, a
szerelemrõl szóló bárgyú dalok százait hallgatják meg - azt azonban
jóformán senki sem hiszi, hogy szeretni meg kellene tanulnia.

Ezt a jellegzetes magatartást különféle, önmagukban vagy együttes
erõvel ható elõfeltevések támasztják alá és tartják életben. A szeretet
lényegét a legtöbb ember abban látja, hogy õt szeretik, és nem abban,
hogy õ szeret, hogy képes a szeretetre. A probléma ezért számukra abban
áll, hogy miként érjék el, hogy szeressék õket, hogy miként legyenek
szeretetre méltók. Ezt a célt különbözõ úton-módon igyekeznek elérni.
Az egyik módszer - ezt fõleg férfiak kultiválják -, hogy az ember
legyen sikeres, legyen annyi pénze és hatalma, amennyit csak társadalmi
helyzete lehetõvé tesz. A másik, inkább nõi módszer: a test és az
öltözködés latba vetésével válni vonzóvá. Továbbá vonzóvá tehetjük
magunkat úgy is - férfiak, nõk egyaránt -, hogy kellemes modort
sajátítunk el, érdekesen társalgunk, készségesek vagyunk, szerények,
jóindulatúak. Azoknak a módszereknek legtöbbje, amelyek segítségével az
emberek szeretetre méltóvá akarnak válni, megegyezik azokkal,
amelyekkel sikeressé akarnak válni, "barátokra és befolyásra tesznek
szert". Egy szó, mint száz: a mi kultúránkban szeretetreméltóságon a
legtöbb ember azt a keveréket érti, hogy valaki népszerû és van
szexepilje.

A mögött a beállítottság mögött, hogy szeretni tanulás nélkül is tud
mindenki, másodjára az az elõfeltevés rejlik, hogy a szeretet tárgy és
nem képesség kérdése. Az emberek azt hiszik, hogy szeretni egyszerû;
csak a megfelelõ tárgyat nehéz megtalálni a szeretetünkhöz vagy a
szerettetésünkhöz. Ennek a beállítottságnak különféle okai vannak, és
mindegyik a modern társadalom fejlõdésében gyökerezik. Az egyik ok az a
nagy változás, amely a huszadik században a "szeretet tárgyának"
kiválasztása tekintetében végbement. A viktoriánus korban, akárcsak sok
hagyományos kultúrában, a szerelem jobbára nem spontán személyes élmény
volt, amely aztán idõvel házassághoz vezetett.



Ellenkezõleg, a házasság egyezmény volt - akár az érdekelt családok
hozták létre, akár házasságközvetítõ, akár pedig közvetlenül a
házasulandó felek; társadalmi meggondolások alapján kötötték, a
szerelemrõl meg feltételezték, hogy majd csak megjön, ha már a házasság
megköttetett. Az utóbbi néhány nemzedékben a nyugati világban
úgyszólván egyetemessé vált a romantikus szerelem fogalma. Az Egyesült
Államokban, miközben a konvencionális szempontok sem tûntek el
teljesen, hatalmas tömegek kutatják a "romantikus szerelmet", a
személyes szerelmi élményt, amely aztán házasságba torkollik. A
szerelem szabadságának ez az új felfogása minden bizonnyal jócskán
megnövelte a tárgy jelentõségét a funkció rovására.



Szorosan összefügg ezzel a tényezõvel a jelenkori kultúrának egy másik
jellemzõ vonása. Egész kultúránk a vásárlókedven, a kölcsönösen kedvezõ
csereüzlet eszméjén alapul. A modern embert az az izgalom teszi
boldoggá, ami az üzletek kirakatai láttán elfogja, meg az, hogy mindent
megvesz, amit csak - készpénzért vagy részletre- megvehet.
Hasonlóképpen nézi az embereket is. A férfi egy vonzó nõre, a nõ egy
vonzó férfira pályázik. "Vonzó": ez rendszerint egy takaros készletet
jelent a személyiségpiacon népszerû és kelendõ tulajdonságokból. Hogy
valakit éppen mi tesz vonzóvá, az - testileg éppúgy, mint szellemileg -
az idõszerû divattól függ. A húszas években a vonzó lány ivott és
dohányzott, rámenõs volt és csábos; manapság több háziasság és szemérem
a divat. A tizenkilencedik század végén és a huszadik kezdetén a
férfinak illett erõszakosnak és becsvágyónak lennie; manapság nyájasság
és türelem kívántatik meg tõle - ha vonzó "cikk" akar
lenni.



Mindenesetre az az érzés, hogy szerelembe estünk, csak olyan emberi áru
tekintetében alakul ki, amely belül van az árucsere-lehetõségeinken.
Üzletet akarok kötni; a tárgy legyen kívánatos a társadalmi értékére
nézve, és egyúttal én is kelljek neki, nyílt és rejtett értékeim és
lehetõségeim alapján. Két személy tehát akkor szeret egymásba, amikor
úgy érzik, hogy megtalálták a piacon kapható legjobb tárgyat,
figyelembe véve a saját csereértékük korlátait. A kiaknázható rejtett
lehetõségek, akárcsak ingatlanvásárlás esetén, gyakran ebben az
üzletkötésben is jelentékeny szerepet játszanak. Egy piaci adásvételre
orientált kultúrában, amelyben az anyagi siker az elsõrendû érték, nem
meglepõ, ha a szerelmi viszonylatok ugyanazokat az árucseremintákat
követik, mint amelyek az áru- és a munkaerõpiacot kormányozzák.


Arra a feltevésre, hogy szeretni tanulás nélkül is tud mindenki,
harmadjára az a tévedés vezet, hogy összekeverjük a kezdeti élményt,
amikor beleszeretünk valakibe, azzal a tartós állapottal, hogy
szerelmesek vagyunk bele. Ha két ember, aki idegen volt - mint
mindnyájan -, egyszer csak ledönti a köztük levõ falat, és szoros
közelséget érez, egynek érzi magát, az egységnek ez a pillanata az élet
egyik legfelvillanyozóbb, leglelkesítõbb élménye. Kivált rendkívüli és
csodálatos olyan embereknek, akik addig magányosan, elszigetelten,
szeretet nélkül éltek. A hirtelen meghittségnek ezt a csodáját gyakran
megkönnyíti, ha szexuális vonzalommal és beteljesüléssel párosul vagy
kezdõdik.



A szeretetnek ez a fajtája azonban természeténél fogva mulandó. A két
ember alaposan megismeri egymást, mind többet és többet veszít
csodálatosságából, míg szembenállásuk, csalódottságuk, kölcsönõs
unalmuk el nem pusztítja a kezdeti lelkesültség végsõ maradványait is.
Eleinte azonban mindezt nem tudják: rajongásuk hevességében, abban,
hogy "megõrülnek" egymásért, szerelmük hevességének bizonyítékát
látják, holott esetleg csak korábbi magányosságuk mértékét bizonyítja.

Ez a nézet - hogy semmi sem könnyebb, mint szeretni - mindmáig az
uralkodó felfogás, bármilyen nyomasztóan nyilvánvaló is az ellenkezõje.
Aligha van még egy tevékenység, még egy vállalkozás, amely olyan vérmes
reményekkel és kilátásokkal indul és mégis rendre olyan kudarcot vall,
mint a szeretet. Ha bármely más tevékenységgel ez volna a helyzet, az
emberek mohón igyekeznének kideríteni a kudarc okait és megtanulni,
hogyan csinálhatnák jobban - vagy felhagynának vele. Mivel ez utóbbi a
szeretet esetében lehetetlen, a kudarcon alighanem csakis úgy lehet
felülkerekedni, ha megvizsgáljuk az okait, és elkezdjük tanulmányozni a
szeretet jelentését.



Elsõ lépésként tisztába kell vele jönnünk, hogy szeretni mûvészet,
éppen úgy, ahogy élni is mûvészet; ha meg akarjuk tanulni, hogyan kell
szeretni, ugyanúgy kell eljárnunk, mint amikor bármely más mûvészetet
vagy mesterséget akarunk elsajátítani, mondjuk zenét, festészetet,
ácsmesterséget vagy az orvosi, a mérnöki tudományt.







Melyek a szükséges lépések a mûvészetek és mesterségek elsajátításában?

A tanulás folyamatát célszerû két részre osztani: egyik az elméleti,
másik a gyakorlati tudás megszerzése. Ha el akarom sajátítani a
gyógyítás mûvészetét, elõször tisztába kell jönnöm az emberi testre és
a különbözõ betegségekre vonatkozó tudnivalókkal. Ha mindezt az
elméleti tudást megszereztem, még korántsem vagyok beavatva a gyógyítás
mûvészetébe. Ennek csak akkor leszek a mestere, ha sok gyakorlattal a
hátam mögött az elméleti tudásom és a gyakorlati tapasztalataim végül
egybeolvadnak az intuíciómban - ami minden mûvészet birtoklásának a
lényege. De az elmélet és a gyakorlat elsajátításán kívül egy harmadik
tényezõ is szükséges : a mûvészet birtokába jutni csak szenvedélyes
akarással lehet; semmi a világon nem lehet fontosabb, mint a mûvészet.
Ez egyaránt érvényes a zenére, az orvoslásra, az ácsmesterségre - és a
szeretetre. És talán itt lapul a válasz a kérdésre, hogy a mi
kultúránkban miért olyan ritkán próbálják meg az emberek, nyilvánvaló
kudarcaik ellenére, elsajátítani ezt a mûvészetet: hiába a mélységes
vágy a szeretetre, szinte minden mást fontosabbnak tekintenek a
szeretetnél: sikert, tekintélyt, pénzt, hatalmat - szinte minden
energiánk arra használódik el, hogy megtanuljuk elérni ezeket a
célokat, arra pedig szinte semmi, hogy megtanuljuk a szeretet
mûvészetét.



Lehetséges volna, hogy csak azokat a dolgokat érdemes megtanulni,
amelyekkel pénzhez vagy tekintélyhez juthatunk, és hogy a szeretet,
amely "csak" a léleknek válik hasznára, de a modern értelemben
haszontalan, a szeretet fényûzés, és nincs jogunk sok energiát
pazarolni rá? Bármint legyen is, a következõkben a szeretet mûvészetét
fogom tárgyalni, az említett felosztás szerint: elõször a szeretet
elméletét taglalom - ez fogja kitenni a könyv nagyobbik részét;
másodszor pedig a szeretet gyakorlatát - már ami keveset a gyakorlatról
mondani lehet itt éppúgy, mint bármely egyéb területen.

{Forrás: Erich Fromm: A szeretet művészete}

http://www.sejkekesmanok.hu/sejkek_es_manok.pdf

http://www.sejkekesmanok.hu/sejkek_es_manok.pdf


"Az elmúlt évek legviccesebb könyve."
(index)

"...minden betűjét élveztem"
(kispál)

"Letehetetlen"
(nol)

Lecke a vadludaktol.pps

Előbb klikk a fotóra,cél vagy hivatkozás mentése másként! Utána látható a .pps

Kutya.pps

Előbb klikk a fotóra,cél vagy hivatkozás mentése másként! Utána látható a .pps

Lassie és a leopárd.wmv

Kis megmentő!

Boldog_nevnapot.wmv

Igazán szép, fotó, zene együttvéve!

Ügyi malacka.mpg

Ezt megnézném közelről!

thewoman-hu.pps

Először katt a képre, cél v. hivatkozás mentése másként, s utána nézhető!
"A NŐ! mosolyog, mikor sikoltani szeretne.....Egyetlen hibája van: Elfelejti mennyire értékes!"

Mélyrepülés!

Váratlan vendég ottantájt!

XD.wmv

Ijedős vagy? Erős idegzetűeknek!

DragosteaDinTei.wmv

Vedd át a ritmust, hang is jöhet!

Női bosszú.....wmv

Ez csak egy video! Az életben ilyen nincs, nem lehet!!

PokaAngela_SeressRezso_SzomoruVasarnap_MSz3_D8_XM.avi

Furgangos cicmic és kutyulinó i.wmv

Mindketten nagyon arik.

Huncut Hugica!.wmv

Van ilyen! ha..ha..ha..! "Akinek nem inge, ne vegye magára!"

Majd én elintézem!!.wmv

Elég volt a "bűzből", és még női cipőcske! Micsoda gazdija van ennek?!!

vizcseppek.pps

Klikk a fotóra, majd hivatkozás vagy cél mentése másként, s utána látható! Microsoft Office PowerPoint programnak gépeden kell lennie! másként tényleg nem megy!

mese2.pps

Mese a királylányról, felnőtteknek!
Várra klikk, majd cél vagy hivatkozás mentése másként, s így remélem látható a pps.Microsoft Office PowerPoint progidnak meg kell lennie, anélkül tényleg nem müködik!

Garázsnyitás_trükkel.wmv

Távirányító bezavarodott! Még jó, hogy jött valaki, aki csak fújt egyet s már nyílt is!

ORCHIDEÁK

Az Orchideák a világ egyik legnépesebb családjába tartoznak, közel 20.000 fajukról tudunk, de a termesztõk által létrehozott hibridjeik száma milliókban mérhetõ.



.

Közvetlen környezetem-dia1.ppt

Fotóra klikk, hivatkozás mentése, v. cél mentése másként, -Társítás-Microsoft PowerPoint-diavetítés indítása-, és remélem működik. Nálam megy. Előszőr másztam be a program ezen részébe.

Ma délelőtt fúrcsán sötét felhők úsztak az Égen! Meg kellett örökítenem! Ilyen felvételem még nincs. "Kicsit szomorkás a hangulatom" dúdoltam közben.

kids.pps

Előbb hivatkozás, v. cél mentése másként, utána nézhető a .pps
Babák különös szituációkban!

Cheerleader Cat Fight Video

http://www.metacafe.com/watch/500746/cheerleader_cat_fight/
Ezt nézzétek, két nő! mire képes? Pfujj! Nem engedte magát lementeni, csak így sikerült. (töménytelen mennyiségben nézhettek ezen a címen, én először jártam itt).

Közvetlen környezetem.

35 éves, égigérő fáimmal és a kissé erőszakos felhőkkel. 2007.05.10.

AzÁllatokolyanok...(tz).pps

Klikkeljetek videonál a fotóra, hivatkozás mentése másként, s utána látható a pps.teljes egészében.

MontagePhoto.pps

Klikkelj videonál a képre, hívatkozás mentése másként, s utána látható!

Daniel Defoe: A teljes nagy Robinson [Magyar Elektronikus Könyvtár - MEK-04707]

http://mek.oszk.hu/04700/04707/04707.htm
Robinson Crusoe yorki tengerész élete és csodálatos kalandjai

TARTALOM

SZÖKÉS A SZÜLŐI HÁZBÓL
AZ ELSŐ HAJÓTÖRÉS
KALANDOK
CSODÁLATOS MENEKÜLÉS
BERENDEZKEDÉS A SZIGETEN
AZ ELSŐ LAKÓHÁZ
NAPTÁR ÉS NAPLÓ
FELFEDEZŐ UTAK A SZIGETEN
KÖZEL ISTENHEZ
TENGERÉSZ GYÓGYMÓD
FELFEDEZŐ ÚTON
BERENDEZKEDÉS MEZŐGAZDASÁGRA
FAZEKASMESTERSÉG
SZABADULÁSI KÍSÉRLET
ÚJABB TENGERI KALAND
KECSKETENYÉSZTÉS
IDEGEN LÁBNYOM A SZIGETEN!
EMBEREVŐK!
ÚJABB FELFEDEZÉS
ÚJRA VADEMBEREK
ÚJABB MENEKÜLÉSI TERV
PÉNTEK MEGÉRKEZIK A SZIGETRE
PÉNTEK MEGTÉRÉSE
ÚJABB CSÓNAK KÉSZÜL
KÉT ÚJ LAKÓ A SZIGETEN
HARC A LÁZADÓKKAL
HAZAFELÉ
ÚJRA OTTHON
FARKASKALAND
HONVÁGY
TENGERI KALANDOK
ÚJRA A SZIGETEN
VISZONTLÁTÁS
FEHÉREK ÉS FEKETÉK A SZIGETEN
NŐK A SZIGETEN
CSATA AZ EMBEREVŐKKEL

Virtuális Könyvtár

http://verne.fw.hu/
1828 - 1850
Az első évtizedek Jules Verne a francia és a világirodalom egyik legtermékenyebb ifjúsági regényírója. Új műfajt teremtett, a tudományos kalandregény műfaját, amelyben az olvasók nem csak a kalandokon szórakoznak, hanem fontos (és kevésbé fontos) ismereteket szereznek a földrajz, a történelem, a matematika, a fizika, a biológia, a kémia és sok más tudományág köréből. Több olyan regénye van, amelyek egy-egy földrajzi, csillagászati jelenséget állítanak középpontba, s azt járják körül kalandos köntösbe ágyazva.

Verne gondosan felkészült regényei írására, s tudományos-technikai adatai megfelelnek a kor tudásának amelyben élt. Nagy figyelmet fordított arra, hogy lehetőleg semmilyen hiba ne kerüljön a gépezetbe. (Persze, sajnos ez időnként elkerülhetetlen.)

1850 - 1862
Az útkeresés időszaka

1863 - 1867
Felfelé a pályán

1867 - 1874
Fájdalom és siker

1874 - 1884
Az ezüstkor

1884 - 1894
Fájdalmas évek

1894 - 1905
A nagy író búcsúja

1905 - 2007
Az elmúlt évszázad

1828 - 2007
Kronológia

Virtuális Könyvtár

http://verne.fw.hu/
Öt hét léghajón (CS - 1863)
Hatteras kapitány (AH - 1866)
Utazás a Föld középpontja felé (VC - 1867)
Utazás a Holdba (TL - 1865)
Grant kapitány gyermekei (EG - 1867)
Nemo kapitány (VL - 1871)
Utazás a Hold körül (AL - 1872)
Az úszó város (VF - 1872)
Három orosz és három angol kalandjai (AT 1872)
Prémvadászok (PF - 1873)
80 nap alatt a Föld körül (TM - 1874)
Rejtelmes sziget (IM - 1875)
Chancellor (CR - 1875)
Sztrogoff Mihály (MI - 1876)
Hector Servadac (HS - 1877)
A fekete Indiák (IO - 1877)
A tizenötéves kapitány (CQ - 1878)
Bégum ötszázmilliója (CI - 1879)
Egy kínai viszontagságai Kínában (TC - 1879)
Az Acél elefánt (MV - 1880)
Nyolcszáz mérföld az Amazonason (JA - 1881)
Robinsonok iskolája (EQ - 1882)
A zöld sugár (RV - 1882)
A makacs Keraban(KT - 1883)
Dél csillaga (EO - 1884)
Lángbanálló szigettenger (AF - 1884)
Sándor Mátyás (MS - 1885)
Egy sorsjegy története (BL - 1886)
Hódító Robur (RC - 1886)
Észak Dél ellen (NS - 1887)
Haza, Franciaországba (CF - 1887)
Két év vakáció (DV - 1888)
Névtelen család (FS - 1889)
Világfelfordulás (SD - 1889)
César Cascabel (CL - 1890)
Branicanné asszony (MB - 1891)
Várkastély a Kárpátokban (CC - 1892)
Claudius Bombarnac (CB - 1892)
P’tit-Bonhomme (PB - 1893)
Antifer mester csodálatos kalandjai (MA - 1894)
L’Île a hélice (IH - 1895)
A francia zászló (FD - 1896)
Clovis Dardentor (CD - 1896)
A jégszinfx (SG - 1897)
A büszke Orinoco (SO - 1898)
Különös végrendelet (TE - 1899)
Új hazában (SP - 1900)
Város a levegõben (VA - 1901)
Cetvadászok (HJ - 1901)
A két Kip (FK - 1902)
Az Antillák világa (BV - 1903)
Véres dráma Livóniában (DL - 1904)
A Világ Ura (MM - 1904)
A Szahara tengere (IR - 1905)

Változik a világ, de jó vagy rossz irányba?

Nem rég két barátnőmmel is beszélgettem lényegében ugyanarról a témáról, de a két beszélgetés egymástól teljesen független volt. Ez arra ösztönzött, no meg az is, hogy már máskor is gondolkoztam ezen, és előjött már párszor egyéb beszélgetések során is, hogy fárasszalak titeket egy afféle fejtegetős cikkel, csak mint szoktam régebben.
A lényeg, hogy miért jutottunk oda, hogy egyre kevesebb fiúban/férfiban létezik az úgynevezett „vadászösztön”? Valahogy a hódítás kiment a divatból, pedig szerintem a lányok nagy része még mindig, még ha nem is vallják be néhányan, vágyik arra, hogy kényeztessék, hogy megpróbálják levenni a lábáról. Vagy csak néhányan maradtunk a menthetetlenül romantikus fajtából? Egyre többször hallani, hogy a pasik szerint sokkal egyszerűbb egy olyan lánnyal kezdeni, aki egyszerű, és nem kell kepeszteni utána, de kérdem én, ennek mi értelme? Régen mindig azt vallották, hogy persze-persze ott van a „vadászösztön”, de azért a lánynak kell megadni a kezdő lökést, és úgy rendezni, mintha a fiú hódította volna meg, közben pedig nem is. Ma már egyre inkább úgy van, hogy egyszerűen a lánynak kéne lépni, és ha nem, akkor jönnek a kavarcok és a szenvedések. Voltam már én is ilyen helyzetben, és van jelenleg is batárnőm, aki így van vele. Szegénykém megpróbált már mindenféle jelet adni, de egyszerűen nem tud kiigazodni az illetőn, mintha csak játszana vele, vagy ő sem tudná, mit akar. Ilyenkor már ott tart az ember, hogy a szemébe mondja úgy, ahogy van, hogy tetszik neki, de ilyenkor meg a pasik hajlamosak megijedni. És akkor mit lehet tenni? Lépjen az ember, vagy ne? Próbálkozzon jelekkel és végül adja fel, mikor már fél éve, vagy rosszabb esetben hosszabb ideje őrlődik, mert nem tudja eldönteni, hogy most a másik mit is akar? Komolyan szinte már nevetségesek ezek a helyzetek.
Maga az udvarlás meg teljességgel eltűnni látszik. Elhívni valahova egy lányt? Áh! Ez már kiment a divatból, hiszen bátorság kéne hozzá, mivel benne van a visszautasítás lehetősége is. Úgy tűnik egyre gyávábbak vagyunk. Persze, akinek nem inge… De akkor is így van, pedig a kihívások erősítik az embert, a pofára esésből lehet tanulni. A könnyebb út, persze egyszerűbb, de az unalmas nem, vagy csak én látom így? Ez olyan, mint pl. ha játszol valakivel, pl. teniszt. Egy gyengébbet persze könnyebb megverni, de valahogy legalábbis nekem nem ér fel sokkal egy ilyen nyereség. Az erősebbtől lehet tanulni, akkor fejlődsz, ha vesztesz, és ha mégis nyersz, az az igazi öröm, mert kevés esélyed volt, de mégis sikerült. Nem rég hallottam valami olyasmit, remélem jól emlékszem rá, hogy az emberek 75 %-a, ha választania kell a halál és a rabszolgaság között, előbbit választja. De miért? Ez is a feladás tipikus esete, küzdeni tényleg sokkal nehezebb, ezért is nem értem meg az öngyilkosokat. Persze vannak helyzetek, amiből nehéz kilábalni, de akkor is minden nap fel kel a nap, és minden kezdődik előröl. Mindig van másik lehetőség, vagy ha nincs, akkor csinálni kell, küzdeni.
No, de kicsit elkanyarodtam, szóval manapság ismerkedés céljából marad a buli, meg a netes ismerkedés, azaz a könnyebb út, de az ilyen kapcsolatokból nagyrészt nem sok minden lesz, bár akadnak kivételek.
Igaz, csak hogy a másik oldalt is megvédjem picit, hogy valahol talán mi rontottuk el, a nagy önállóságra törekvéssel. A feminizmus, és az egyenlőség hangoztatása állhat a háttérben? Talán, egy kicsit, de meg lehetne találni az átmenetet. Bevallom én is azok közé tartozom, akik olyan szakra járnak, ahol sok a fiú, csak, hogy bizonyíthassak, afféle „Csak azért is, majd én megmutatom!” felfogással, és idegesít, ha pl. látványosan átkísérnek az úton, mert át tudok én menni magam is, látom, ha jön az autó, de ennek ellenére, ha az embert néha körüllegyeskedik, az nem rossz. Nem kell tehát túlzásba sem esni, de nem jó a teljes megvonás sem, viszont úgy fest utóbbi felé indultunk el vészesen.
Tehát ki szerint hova tart a világ? Szerintem nem jó irányba, de ki tudja, lehet, hogy csak én látom így, és akkor felejtsétek is el ezt a cikket, de ha mégsem, akkor netán kicsit elgondolkodhattok rajta… ( Evee Ciryandil: "fejtegetős cikke")

Egy Zongora - avagy a közönség, a zongorista és a média

A — Drágám!
B — Dráááágám! Puszi-puszi! Nem is gondoltam volna, hogy te.. itt..
A — Már, hogy ne jönnék.. hiszen ez ma a legnagyobb látványosság.. kedves férjed..?
B — Áhh, tudod, őt nem kötik le az ilyen magasröptű dolgok. Szívesebben babrál az atomreaktorával — hisz tudod.
A — Persze, persze. Az én férjemet hét stegoszaurusszal sem lehetne ide elvonszolni.. Azt mondja, ez a nők kiváltsága — és én hajlok arra, hogy higgyjek neki.
B — No igen, a férjek már csak tudják. Hogyan sikerült jegyet szerezned, éppen ide, a Szaturnusz-páholyba?
A — Ó, hát tudod, Zsóka, a munkatársam majdnem az összes koncerten itt van, szinte törzsvendégnek számít.. de ma nem tudott eljönni, mert a férjének ma veszik le a lábáról az exgradulátort.
B — Persze, hogyne, én is hallottam róla. Milyen nagyszerű, hogy így összetalálkoztunk.. te talán meg tudod mondani, hogyan működik..?
A — Az Egy Zongora? Á, nem értek én az ilyen zenei kütyükhöz, tudod. Mindenesetre fenomenális látvány és hangzás lesz ma is, azt mondják.. Mozart egyik elveszett, kv 756-os számmal jegyzett szonátáját fogjuk hallani.
B — Nahát, ez csodálatos, elmondhatatlan..
A — Igen, nem is reméltem, hogy a nagy téli hibernálásom előtt meghallgathatom.
B — Szerencsések vagyunk, no. Na de.. sötétülnek a lámpák.. nézd csak..
(Előkerül két látcső, rövid csend.)
B — Nahát, hogy ez a fiatalember mennyire vonzó..
A — Igen, tudod azt mondta a fodrászom, hogy direkt erre az alkalomra plasztikáztatta meg az orrát. Nézd csak, hogy felemeli.. nagyon előkelő, olyan.. művészies.
B — Jól mondod drágám.. már ebből is látszik a tehetsége.. egészen egyszerűen sugárzik!
(Megint rövid csend, a fények kihúnynak a nézőtéren, a fess fiatalember megáll egy függöny előtt, és színpadiasan meghajol. Kitörő tapsvihar. Egy reflektor rászegeződik a fiatalember orrára.)
A — Hogy tudja tartani! Elképesztő ez az XYZ!
B — Igen, és tudod, azt olvastam a Heti Nők Kedvencében, hogy XYZ a nők a férfiak és a kutyák után most már a baromfikat is képes becsábítani az ágyába! Sőt mi több, egyszerre többet képes kielégíteni!!
A — Elmondhatatlan, bár az én férjem volna képes ilyen teljesítményre..
B — És most mi fog történni..?
A — Ó, hát tudod jól. Széthúzzák a függönyt, ő bemegy mögé, aztán elhúzzák.. látod, épp most teszik.. és mikor újra széthúzzák, már nincs senki a zongoránál.. ó, most húzzák szét! Valóban senki nem ül a Bösendorfer mellett.. hát ez elképesztő..
B — És akkor most ki fog játszani?
A — Nem lehetsz ennyire tudatlan, hát nem is tudod, mire jöttél?! Ő fog játszani, csak tudod, ez az Egy Zongora. Arról híres, hogy ha valaki leül elé játszani, akkor az eltűnik, mégis olyan átéléssel képes muzsikálni, hogy az mindenki szívébe markol.
B — Bámulatos! Elképesztő! De.. miért húzzák el a függönyt, miután bement mögé?
A — Ó, az a nagyszerű szervezők miatt van. Kimutatták ugyanis, hogy ha valaki látja eltűnni az Egy Zongora mellől a művészt, akkor az beleőrül.
B — Nem mondod, drágám!
A — De mondom.. és..
(Megszólal a zene. A billentyűk mozognak a zene ritmusára, többé-kevésbé úgy, ahogyan kellene. Egyszerű, végtelenül primitív klasszikus dallam, nyomába sem ér a Mozarti zsenialitásnak.)
A — (elhalóan) Káprázatos..
B — Ó.. nem is hittem, hogy létezik ilyen muzsika..
(A zene végéig csönd, ékszercsörgetés, szipogás, könnytörülgetés. Nagyjából hét-nyolc percig tart a zenemű, aztán csend. A függönyöket behúzzák, majd kilép mögüle a fess fiatalember. Álló vastaps a jutalma.)
B — Ez valami elképesztő volt. Nem csodálom, hogy ennyire nehéz ide bejutni.. Még most is könnyezem, nézd csak, még jó, hogy a könnyálló sminkemet tetettem fel a kozmetológusommal..
A — Tudod, elárulok neked valamit.. Azt hiszem én.. én.. képes vagyok látni. Ahogy szólt a zene, én szinte láttam XYZ-t.
B — Nem mondod!!
A — De.. Látó vagyok.. (jó hangosan) Látó vagyok!!
(Egy újságíró mögöttük hallja a szavakat. A tömeg kitódulta után elkapja egy interjúra A-t.)

Szalagcím a másnap megjelenő Heti Nők Kedvencében:
A látó látta a láthatatlant.. hallatlan beszámoló.

(Társadalomkritika a jövőről_vagy már a jelen?)

Séta a véletlenben

http://www.artpool.hu/veletlen/seta/veletlen.html
Séta az evolúciós véletlen valóságokban és elméletekben,
a mûvészet a tudomány és a politika határterületein.

:: Neumann-ház – Digitális Könyvtár Igazgatóság :: Bibliotheca Hungarica Internetiana

http://www.neumann-haz.hu/tei/bhi/klasszikusok_hu.html
Verskedvelőknek magyar klasszikusok egy helyen.

csajoknak való e-mail.pps

Klikk a fotóra, hívatkozás mentése másként, .pps mappába és remélem látható!

Aforizmak.pps

Klikk a képre, hívatkozás mentése más néven és látható a pps.

duplavizio.pps

Előszőr mentés másként, utána nézhető a pps.

silicon.pps

Először mentés másként, utána nézhető a pps.

otlettar.try.hu - Makramé alapjai 1. rész - Spirál minta és 2. rész, stb. lépésről-lépésre!

http://otlettar.try.hu/articles/0/98/markarme_spiral-1.html
Egy kis kézimunkázás_eredménye nagy öröm! Próbáljátok meg, én ismerem!

Anyák Napja_2007. május 06._

Május első vasárnapja Anyák Napja.

A Z * É N * A N Y Á M *



Az én anyám csendes nyugodt, szelíden szerető jó anya,

amelyből - tudom - sok százezernyi él és szeret,

félt, dédelget s aggódva felnevel

egy - egy lányt, fiút, úgy ahogy

anyám teszi, ahogy ő nevel

szelíd mosollyal, kedvesen.



Az én anyám lelke erős, de nem nyel le büszke könnyeket,

- mit az öröm hív elő - ha magához szorít

úgy mint más anya teszi ezt

egy - egy boldog ünnepen

ő is pont olyan büszkén könnyezik

- lágy szívvel boldogan - ő is így teszi!



Az én anyám karja erős, törékeny válla nem remeg

temérdek súly alatt,

melytől összeroppanna a büszke férfi test

és jajgatva futna el,

de ő mint sok - sok más anya,

csak nevet és úgy tesz, mintha éppen játszana.



Az én anyám aggódva figyel

ha úgy látja más vagyok, ha valami bánt

vagy csak úgy, elmerengve éppen hallgatok.

Félt, mint minden más anya,

de bölcs mosollyal hagyja csak

megérni bennem minden titkomat.



Az én anyám mégis más mint a többi száz ezer!

Az enyém szebb talán, vagy éppen kedvesebb?

Az enyém jobban rám figyel, többet elvisel

szemében csillogóbb a fény, ha rám nevet

és úgy ahogy az én anyám szeret, úgy senki, senki nem szeret!


* * *

A LEGHATALMASABB

Nem az a leghatalmasabb,
aki ország-világ ura.
Nem az a leghatalmasabb,
aki szelek, tengerek fölött
uralkodik.
Nem az a leghatalmasabb,
akinek a legtöbb öldöklő
fegyvere van,
az sem, akinek legnagyobb
a kincse, gazdagsága,
hanem az a leghatalmasabb,
aki embert szül a világra.

(Szakály Dezső verse)