Kézfejen jelentkező zsibbadással járó kéztőalagút szindróma.

Szinte járványszerűen terjed bizonyos foglalkozásokat űzők között a kézfejen jelentkező zsibbadással járó kéztőalagút szindróma.

Kéztőalagút szindrómának (carpal tunnel syndrome) hívják azt a jelenséget, amikor a kézfejben, csuklóban fájdalom lép fel, ezzel párhuzamosan zsibbadás, érzészavar jelentkezik, az ujjak pedig erőtlenek. Nőknél jóval gyakrabban lép fel ez a probléma, amely jellemzően hüvelykujj-mutatóujj-középsőujj területét érinti, illetve a hüvelykujj alatti területet és a csukló környékét. Oka, hogy a nervus medianus névre hallgató ideget a kéz terhelése miatt nyomás éri, annak csökken a vérellátása.

Ha szemléltetni akarnánk, akkor képzeljünk el egy szalagot, amely a csuklónkban a csuklóbemenetnél takarja az ideget. A szalag megerőltetés miatt megduzzad, nyomja az ideget, az ideg zsibbadással és fájdalommal reagál. Ezt a nyomást kiválthatja például a kezek, csuklók, kézfej, vagy azok ujjainak túlerőltetése, például azokon a munkahelyeken, ahol hosszú időn át kell az egérrel a kézben dolgozni a számítógép előtt. A hosszan tartó, erős gépelés ugyancsak hozzájárulhat a kéztőalagút szindróma kialakulásához.

Egy másik kiváltóok lehet, ha mondjuk sérülés éri a leírt területet. Ilyenkor az inakat körülvevő szövet megdagad, emiatt lépnek fel a kellemetlen tünetek. Gyakran előfordul, hogy a páciens éjszaka ébred zsibbadásra, fájdalomra. Fontos megjegyezni, hogy a kéztőalagút-szindrómának igen csekély köze van az ínhüvelygyulladáshoz, bár a kettőt időnként összetévesztik a laikusok.

E szindrómára először a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején figyeltek fel, az Egyesült Államokban, azoknál, akik az akkor már irodákban használt számítógépeknél dolgoztak. Később megfigyelték, hogy felszolgálóknál, tollat nap mint nap, hosszú ideig használóknál, autóvezetőknél, csomagolóiparban vagy építkezésen dolgozóknál, nővéreknél és kézműves munkát végzőknél is. Sajnos kedvez a kéztőalagút szindróma kialakulásának az is, ha mereven tartjuk kezünket, karunkat, munka közben nem laza a vállunk, nem mozgatjuk eleget a fejünket, törzsünket. A panaszok erőteljesebbek lehetnek azoknál, akik feszültebbek, és emiatt a testük sem lazul el. Például a nem kezelt poszttraumás stressz (mondjuk egy autóbaleset után) hajlamosíthat bennünket arra, hogy összeszorítsuk fogunkat, álmunkban csikorgassuk és bizonyos mozgásformákat merevebben végezzünk, egyfajta állandó feszültségben.

A New York Times egészségügyi rovatában leírtak szerint évente körülbelül 100000 új esetet jelentenek az USA-ban. A közhiedelemmel ellentétben nem csak, vagy nem elsősorban a számítógéppel dolgozók betegsége. Náluk különösen a nyak és a vállak fájnak munkájuk miatt. A merev testtartáson, kéztartáson kívül a vibráció és a sok, ismétlődő, egyforma mozdulat is kiválthatja a kézfejalagút szindrómát. Éppen ezért az orvosok arra figyelmeztetnek, hogy munka közben is váltogatni kell a testhelyzetet, testtartást, a mozdulatokat, a gyógytornászok pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy munka előtt, munka szünetében és munka után is tornázzunk.

Megelőzés

Használjuk megfelelően az egeret. Győződjön meg róla, hogy a billentyűzettel azonos magasságban van az egér, és az alkarja párhuzamos az asztallappal! Nem jó, ha a csukló felfelé vagy lefelé bicsaklik géphasználat közben.
Süssön burgonyát, egyen több kagylót! A burgonya tele van B6-vitaminnal, míg az osztriga, a rák és a kagyló csodás B 12-vitaminforrás. Mindkét vitamin alapvető szerepet játszik az idegsejtek védelmében, melyek betegsége csuklófájdalmat okoz.

Nyújtson, jógázzon! Bizonyított, hogy a jógázás csökkenti a kéztőalagút szindróma és az izületi gyulladás okozta fájdalmat. Az alábbi egyszerű gyakorlat csökkenti a csukló idegeinek rendellenes összenyomódását: - nyújtsuk ki a kart hátra - a tenyér nézzen a talaj felé -, mintha ujjainkkal meg akarnánk érinteni a padlót. Tartsuk ki három-öt másodpercig, majd lazítsunk.

Ha már kialakult

A gyógyuláshoz először is, amennyire csak lehet, kerülni kell azokat a mozdulatokat, mozdulatsorokat és tevékenységeket, amelyek kiváltották a bajt. A betegnek mindenképpen sokat kell pihennie, kerülnie a fizikai megterhelést. Természetesen ez azzal jár, hogy a munkavállaló kimarad a munkahelyéről, és néhány hetet táppénzes állományban tölt. A gyógyulás után érdemes fokozatosan visszatérni a megszokott feladatokhoz, azonban erre ma Magyarországon nem sok lehetőséget teremtenek a visszatérőknek a munkáltatóik, vagy a közvetlen felettesek.

Amennyiben nem túl hevesek a tünetek, úgy elegendő lehet a konzervatív gyógyászatban ismert kezelés, amely állhat például egy injekciókúrából. Ez nem mindig segít, ám megoldás lehet például a hűtés, illetve a gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedése. A kezelés csak akkor hatásos, ha a beteg nyugalomban marad, felfüggeszti a fizikai munkát, kerüli kezének ökölbeszorítását és az ehhez hasonló mozdulatokat. Ha műtétre kerül a sor, akkor az ideg nyomásáért felelős szalagot vágják át, ezzel szüntetve meg a kompressziót.

Szegedi Éva

[origo]

Elgondolkoztató, nehogy nálunk is fellépjen!! Elég sokan, sok időt töltünk a gépnél!

Most egeremet letettem a billentyűzet mellé, eddig feljebb volt a monitorral egy síkban az íróasztalon. Jujj, de szokatlan így! Szerintem szerkeszteni nem is tudok így!..http://laulyster.multiply.com/Böbici/