Mensáros László

A gyóntatópapja csábította el Mensáros Lászlót

 

2007, július 17 - 05:41

A gyóntatópapja csábította el Mensáros Lászlót, aki karrierje érdekében megnősült és két gyermeket is nemzett, később azonban kettős életet élt - fedte fel Czeizel Endre genetikus a XII. budapesti melegfesztivál egyik rendezvényén, amelyen meleg fiával, a színházi rendező Gáborral együtt beszélt a homoszexualitás családon belüli fogadtatásának tapasztalatairól.
A "médiasztár" genetikaprofesszor elmondta: idős korára Mensárosban megérlelődött a gondolat, hogy nyilvánosan is felvállalja homoszexualitását, ám közben súlyos beteg lett és az előbújásból nem lett semmi. Idősebb Czeizel szerint Mensáros felhatalmazta őt magánélete ezen aspektusainak közzétételére.
A professzor, aki genetikushoz illően elsősorban genetikai okokkal magyarázza a homoszexualitást, felidézte, hogy a Kossuth-díjas színművész „eszményi” párnak tartotta magát és a leszbikus Tolnay Klárit, akivel gyakran alakított párost a színpadon.
Czeizel elárulta: Karinthy Márton színidirektor, a híres íródinasztia leszármazottja volt az első "interúalanya", aki felhatalmazta, hogy nyilvánosságra hozza másságát. A professzor elmondása szerint "Marci" 17 évesen vesztette el szüzességét "mindkét irányban".
Mind Márton, mind Czeizel számára nagy csalódást okozott, hogy egy olyan szellemi nagyság, mint Karinthy Ferenc, nagyon rosszul fogadta fia homoszexualitását. Az író a vállára borult és sírva mondta neki: "Képzeld, a fiam homoszexuális!"
Czeizelt nagyon meglepte a nagy író ilyen negatív hozzáállása, de halála előtt egy-másfél évvel Karinthy már nagyon rossz lelkiállapotban volt.
Fia előbújása egyébként nagy megrázkódtatást okozott a genetikusnak is, aki ekkor döbbent rá, hogy "Te jó ég, a Gáboromnak akkor most ennyivel nehezebb lesz?!"
A Hatter.hu kérdésére id. Czeizel azt válaszolta, hogy nem is gyanakodott fia homoszexualitására, amíg Gábor el ő nem állt a farbával, bár aztán a választ illetően tisztázatlan kimenetelű vitába keveredett apa és fia.

Gábor elmondta, hogy az előbújás számára nem volt különösebben nagy tett, ez természetes módon fakadt (felvilágosult) neveltetéséből, s a felvállalást csak azért halogatta, mert biztos akart lenni a dolgában, eleinte ugyanis lányokkal járt.
A dolog véglegesen 21 éves korára, a kaposvári színháznál dőlt el, ahol összejött első igazi pasijával. Gábor a huga előtt egy percig sem titkolódzott, apjának csak utána szólt, (édesanyja pedig már nem élt). Meglepetésre a kispolgári (kisiparos) nagyszülők is elfogadták Gábor első, nála 12 évvel idősebb férfibarátját, akivel hét évig tartott a kapcsolat.
A színidirektor Gábor jelenlegi párkapcsolata is már 7 éve tart.
A professzor sokat gondolkodott saját fia homoszexualitásának okán, de azt mondta, hogy nem igazán talált rá magyarázatot.
Czeizel úgy gondolja, hogy nagyon fontos a híres, "nagy" emberek példamutatása, előbújása.
- Hosszú távon a nyílt szó jobb, mint a ködösítés, a köntörfalazás - jelentette ki a neves genetikus professzor a Művész mozi zsúfolásig telt termében.

Hatter.hu
Élete

Színészi pályafutását Debrecenben kezdte, 1952–1957-es évadokban szerepelt itt. Majd két évadra a Madách Színházba szerződött. Szabadulása után 1961–1964 között a szolnoki Szigligeti Színházban játszott, majd 1964–1984 között ismét a Madách Színház tagja volt. 1984-ben vonult nyugdíjba, de továbbra is vállalt szerepeket mind a Madách Színházban, mind pedig vidéken.

Szerepeit mélyen intellektuálisan, ugyanakkor ironikus-bölcsen, humoros megközelítéssel formázta meg. Előadóművészként jelentkezett a XX. század c. műsorával, amellyel új műfajt honosított meg, a versmondás hazai művészetében.
Elismerései

    * Jászai Mari-díj (1956, 1969)
    * Érdemes művész (1976)
    * Kiváló művész (1978)
    * Kossuth-díj (1980)
    * Magyar Művészetért-díj (1989).

Fő szerepei

    * Peter (Goodrich–Hackett: Anna Frank naplója);
    * Tuzenbach, Csebutikin (Csehov: Három nővér);
    * Hamlet (Shakespeare);
    * Hlesztakov (Gogol: A revizor);
    * Henry Higgins (Shaw: Pygmalion);
    * Maximus (Illyés Gyula: A kegyenc);
    * Bicska Maxi (Brecht–Weill: Koldusopera);
    * Bokor Pál (Örkény István: Vérrokonok);
    * Férfi (Arbuzov: Kései találkozás);
    * Norman Thayer (Thompson: Aranytó)

    * Saját előadóestje: XX. század (1965)

Filmszerepei

    * Bolond április (1957)
    * Butaságom története (1965)
    * Aranysárkány (1966)
    * Szevasz, Vera! (1967)
    * Nyár a hegyen (1967)
    * A múmia közbeszól (1967)
    * Jaguár (1967)
    * Három találkozás (1968)
    * Halálnak halála (1969)
    * Történelmi magánügyek (1969)
    * Imposztorok (1969)
    * Az ember tragédiája
    * N. N. a halál angyala (1970)
    * Szerelem (1971)
    * Csárdáskirálynő (1971)
    * Szerelmespár (1972)
    * Ártatlan gyilkosok (1973)
    * Giordano Bruno megkísértése (1973)
    * …és a holtak újra énekelnek (1973)
    * Ki van a tojásban? (1973)
    * Szörnyeteg (1974)
    * Sosem lehet tudni (1974)
    * Megtörtént bűnügyek (1974)
    * Segesvár (1974)
    * 141 perc a befejezetlen mondatból (1974)
    * Aranyborjú (1974)
    * Feltételes vallomás (1978)
    * Csillag a máglyán (1978)
    * Telefonpapa (1982)
    * Napos oldal (1983)
    * Hosszú vágta (1983)
    * Osztrigás Mici (1983)