Érints meg…
Tűzd hajadba a hajnalok bódító illatát
tűzd hajadba a csillagok szikrázó fényeit
késő megkeresni a visszafelé vezető utat
ha elnyelte már mindkettőnk tétova lépteit
Emlékszel milyen könnyű volt
mikor az éj ellopta álarcainkat
és a jelmezeket magunk mögött hagyva
rohantunk a tengerpart felé?
Szedd össze a széttört Idő elvesztett darabjait
szórd szélbe az ígéretek tompa moraját
nyakadban gyöngyök, szemedben az ösztön kínja
találkoznunk kellett, itt vagy odaát
Szorítsd magadhoz a vörösen izzó nyarat
öleld át álmaid, mint menekülő felhőt
vidd, amit vinned kell, a többi ittmarad
homokkal takard a hullámzó esőt
Érints meg, mielőtt végleg elmerülnél a Város végtelen szívében
érints meg és gyere el máskor is…
( Írta: plantine)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése