Szepes Mária

SZEPES MÁRIA
 
Szepes Mária az ezoterika nagyasszonya. Tömérdek ismerettel, és a tudással szembeni olyan alázattal, ami csak a legnagyobbaknak adatik meg. Mint ahogy a sugárzó, érdek nélküli szeretet is csak a kiválasztottak jussa. Ezek birtokában válik korunk fénykibocsátó üstökösévé, aki vajúdó mindennapjaink kétségbeesett egére fest egy követhető irányt.

�hogy nincs két egyforma ember, két egyforma memória sincs, különböznek ezek a dolgok is. Tény az, hogy a gyengülő agy, amely nem annyira aktív, a régebbi képekre jobban emlékszik. Én azonban mindig jelen vagyok. Ha például érdekesnek találok valamit, ha vonz valakinek a problémája, vagy elemzem, vagy megfejtem álmát, én mindig jobban megjegyzem, mint ő maga, én emlékszem jobban vissza. Roppant fotografikus memóriával születtem és írok is. Sokszor nem is értettem, amit láttam, de megjegyeztem.
Édesapám híres, ragyogó színész volt, olyan ember, aki ha belépett a színpadra, ott nem élt más. Anyám pedig primadonna volt .A legnagyszerűbb emberek egyike, akiket valaha ismertem. Nagyon jó meghallani az embernek, akinek színésznő volt az édesanyja, hogy az a legtisztább, legbecsületesebb asszony volt a világon. Apám epilepsziával küszködött. Mi nem örököltük az ő szerzett betegségét, de örököltünk egy olyan fokú érzékenységet, ami egyfelől rossz, hisz túlzottan sebezhetővé tett minket, másfelől jó, mert kitűnő felmenő antennákkal rendelkeztünk. (�biztos vagyok abban, hogy csak az ilyen nyitott, egyetlen meghatározó társadalmi osztályhoz sem sorolható, úgynevezett "bohém" családhoz csapódhattak a legkülönfélébb emberek az élet valamennyi szintjéről� A becsvágy e nyüzsgő baktériumkultúrájának közegében világra jönni, hatásai között felnevelkedni, különleges sorsot jelent. - Emberek és jelmezek)

�a fivéremmel közös élményeink voltak, közös volt a szellemiségünk. A tudomány, a művészetek területén mindenkit személyesen ismertünk. Óriási életművet tudtam megírni, amiben segített a vele közösen létrehozott iskola is. Óriási életmű született meg egy nagy nyomás alatt. Mert soha ne születik semmi sem, még a viccek sem, sőt, főleg azok nem, nyomás nélkül. Nekünk nem volt más, mint ebben a rejtett katakombában őrizni a kultúrát. Nagyon magasrendű emberekkel, kiválóakkal. És minden bejött hozzánk. A külföldi irodalmak is.(�szemeszterünk anyagát előre elkészítettük. Az emberi felfogóképesség természetével számolva színes, egymást kiegészítő könnyebb, nehezebb témák váltogatták egymást megbeszélésekkel. Az alapfakultásokat a fivéremmel átbeszélve és írtam le, mintegy tizenhetet. Ezek a metafizika egész területének esszenciáját tartalmazzák, amelyekhez kérdéseket és gyakorlatokat írtunk. - Emberek és jelmezek)

�a Nyugat egy ócska, kopott kis szerkesztőség volt, de nekem a mennyország, a végítélet, a csoda. Engem nagyon érdekelt mindenki. Ady mindenekfelett, de Karinthy Frigyest is imádtam. Fordításai sokkal jobbak voltak az eredetinél, a Micimackó például, vagy az Egy komisz kölyök naplója remekművek. Ő egy próféta is volt. Amikor az első nagy szerelme meghalt, kijelentette: "Boga meghalt. Mintha egy daganat támadt volna az agyamban." Aztán írt egy darabot is, Holnap reggel címen, amelyben egy svéd professzor megoperálja egy fiatalember agyát. Neki ekkor még egyáltalán nem voltak tünetei, csak később, harminchat körül kezdődtek a bajai. És ott volt a második felesége. Egy alkalommal, amikor igyekeztek valahová, a nő idegesen felkiáltott hozzá: "Siessen már, mit vacakol annyit". S ekkor Karinthy ezt írta a naplójába: "Fog maga az esőben állni. Nem ennyi ideig." S Arankát később elvitték, meztelenül ázott az esőben és éhen halt.(�az ember teljes lénye� az a része is, amely a tudattalanba zárul a nappali érzékelése elől. S ez a tudattalan a mindannyiunkban élő clairvoyant, aki zárt leveleket olvas el, távolba hatol, gondolatokat fog fel, és titkos érzésimpulzusokra reagál. - A tarot bölcsessége)

�mit gondolsz, miért élek én? Azért, mert nyolcvanéves koromtól sikereim vannak? A siker fárasztó. Hallatlan sok olyan irányzat van, ami veszélyre figyelmeztet minket. Mert hisz én is írom a cikkeimet, hogy vajon ki vezeti ezt a földi űrhajót, nem térítették-e el az anarchisták? Kiabálni a háztetőről, hogy emberek hova, miért így, ha másképp is lehet. Szóval ez az én feladatom, ezért élek 90 évesen is.
Én azért élek, hogy adjak, erőszak nélkül, annak, aki hagyja, és imádok írni. És azért lettem karakterológus is, mert az emberek különfélék, és hogy ne rosszul közelítsek hozzájuk. Soha egy fillért sem fogadtam el, úgy tanítottam negyven évig. Mindenféle műfajban alkotok, nincs olyan műfaj, amiben ne dolgoznék, illetve van: a szocreál. Én fűrészport rágni sosem tudtam. Nekem olyan fantáziám van, hogy égtem, lángolva írtam mindig. Meg vagyok győződve, hogy amit az ember passzióból, hobbiból, s nem lángolva, lelkesen csinál, abból nem jöhet ki semmi jó. Ha valaki azért ír egy művet, hogy bejön-e, vagy sem, hogy mennyi pénzt kap ért, az nem sokat ér. Csak ha magáért a dologért csinálja. Akkor születnek remekművek. (�ez az átalakítás egyedül az áldozat tüzében mehet végbe. Mert hő nélkül nincs átváltozás, finomodás, fejlődés. Ebben a pozitúrában az én helyett a te, a birtoklás helyett a feltétel nélkül való adakozás, a kapzsi harácsolás helyett a mulandó javakat szétszóró önfeláldozás kerül.- A gyógyító öröm mágiája)

�nem azzal segítek az embernek, ha kétszer jól megetetem, hanem ha megtanítom, hogyan termelje magának az ennivalót. Aztán: a félelem mindig életre kelti a betegségeket, a gyökere az lelki, pszichikai. Hát ezek miatt fontosak a mágiák, amiket írok, hogy az ember megtanulja, hogyan lehet csinálni, hogy ne vegyen mérgező gondolatokat magához. De nem úgy, hogy elfojtja, hanem csúsztatással, másokkal foglalkozni például, magasabb rendű dolgokkal. Megtanítani, hogyan lehet jól szeretni. (�akit szeretsz, azt hagyd menni. Engedd a maga útjára. Akkor úgy éreztem, ez nem is olyan nehéz dolog. Végül tapasztaltam, hogy az élet legsúlyosabb, legnagyobb próbája. - Angyalok éneke)

�az élet örök, s ezt a fizikából tudom. A gondolatokat enkefalográffal mérik. S ez energia. De hogy mivé alakul ez az anyaggá olvadt fény, ami vagyok, az más kérdés. Hisz csak az idegekkel átszőtt modellben derül ki egy eszméről, hogy mi benne a hiba. Ezért nem lehet a könnyűből tanulni, csak a nehézből. Gondoljuk csak el: ha elképzelem, hogy megfojtom a fal túloldalán kalimpáló szomszédomat, akkor nem történik semmi, de ha meg is teszem, akkor jön a börtön, jönnek a borzalmak. (�a gyakorlattá tett elmélet fontosságát nem csak mi hangoztatjuk. Az "élet könyve", a természet éppúgy ezt a törvényt bizonyítja, mint ahogyan az ember valamennyi műve a kettős ritmusra épül. Ha az ember kihagyja a megvalósítás erőfeszítéseit abból, amit létre akar hozni, a legnagyszerűbb terve sem jut el a realitás küszöbéig: életképtelen marad. Még hatványozottabban érvényes ez az önmegvalósítás, a mulandó világból való kilépés operációjára. - Angyalok éneke)

�a barátaimmal minden halálkor születésnapot tartunk. Megünnepeljük, hogy egy könnyebb, egy másik dimenzióba lépett át szerettünk. Ezáltal ők is könnyebben viszonyulnak az elmúláshoz.
Ez a mostani létünk csak egy jelmez, amit levesz az ember. Nem ismerek egyetlen színészt sem, aki levetvén Lear király jelmezét, megsiratta volna azt. Nem. Felveszi civil ruháját és megy tovább. (�az ember, akármilyen nagyszerű, mulandó élményben részesül, átutazóként éli át. Amit megcsodál, száguldó dimenzióvonat ablakából figyeli. Amit kíván és kiharcol magának, kölcsönkapja, és pillanatok alatt visszaveszik tőle� Pedig érzi: valahol, képzelete határtalan kiterjedéseiben a végtelen öröm tengere zúg, s benne folytatja csillagéletét a világmindenség valamennyi csillaga. - Angyalok éneke)

�lenne még egy üzenetem. Minden útvesztő nyitott befelé és felfelé. Nem biztos, hogy amikor úgy képzeljük, hogy ébren vagyunk, akkor vagyunk ébren és álmunkban vagyunk kábultak, lehet, hogy fordítva van, ahogy az ősnépek hitték, és az ausztrálok ma is, mert álmainkban élnek a halottaink, beszélünk velük, szép tájakon járunk és egyszer csak rájövünk, hogy tudunk repülni - igazi tudásunk birtokában akkor vagyunk. Ha az ember meg akarja érteni saját életét és a világot, akkor azt ajánlom, próbálják úgy fejteni a nappalaikat, mint az álmaikat. Miért születtem oda, ahova születtem, miért ez a szülőm, miért ez a munkám, miért ezek a barátaim? Egy csomó dolgot úgy fejtsek meg, mintha egy álmot fejtenék. (�minden kalitka tárva-nyitva áll fölfelé. Ökleidet ne zúzd tehát véresre a falak döngetésével! Repülj ki zárlatodból a felső kijáraton át a benned élő Lélekmadár szárnyaival! - A tarot bölcsessége)

�a szellemnek nincs kora. Mindenki tehet olyasmit, ami nem én-görcs, amit valakiért tesz. Egy ember soha nem magányos, ha hajlandó a másikról beszélni. Segíteni mindig lehet, mindig lehet egy kicsit többet adni. (�az ember összefügg a mindenséggel és benne minden élőlénnyel. Ha szabadulni akarsz, univerzális kötéseket kell kioldania. S a legerősebb kötődések bennünk a világhoz és emberekhez való relációk. Ezért lehet mások problémájának kibogozásán, mások ügyeinek megoldásán keresztül saját problémáink megfejtéséhez hozzájutni. - A mindennapi élet mágiája)

*     *       *
http://www.hezekiah.hu/blog/blog2.php?idc=7

Videok: - 8 video érdemes megnézni, figyelmesen hallgatni -

http://www.youtube.com/watch?v=tsRxPRUqK8k&feature=related

http://www.portal.ghost.hu/gindex.php?pg=22431130