http://webcast.tv2.hu/dynamic/index.php?m=video&video_id=381256
További oldalak, olvassatok bele!!
http://index.hu/kultur/klassz/agy0220/
http://albertgyorgyi.blog.storyonline.hu/index.php
http://www.nana.hu/index.php?apps=cikk&cikk=18019
*******
"Albert Györgyi kész van attól, hogy bármit csinál, csak egy depressziós alkoholistának nézik az emberek. A riporternő a Borsnak elmondta, hogy rosszul mérte fel az országot, amikor könyveiben őszintén beszélt a problémáiról. Szerinte az emberek nem fogják fel, hogy ő beteg, tünetei pedig nem állandó jellemzők, hiszen csak időnként bukkannak fel. Meg különben is: ebben az országban mindenki iszik, de a másikra mutogat."
*********
"Albert Györgyi nem kevés öniróniával emlékszik vissza a Miért pont én? című könyvben a tavalyi nyárra, amikor három öngyilkossági kísérlet után egy szál hálóingben szökött meg a pszichiátriáról, hogy a szemközti kocsmában igyon rá a gyógyszerekre. Legközelebb már nem tudta kicselezni a portásbácsit, így annak rendje és módja szerint kicsapták az intézetből. Pár nappal később mentő vitte be az öngyilkosok kórházába.
Hiszek abban, amit a Schindler listájában mondtak, hogy aki egy embert megment, az az egész világot menti meg, márpedig ez a könyv hasznos mankó lehet hozzátartozóknak és depressziósoknak egyaránt. Másrészt a saját gyógyulásomnak is jót tesz, hogy kiírom magamból betegségem történetét. Úgy döntöttem, hogy ezúttal nem érdekel, mit szól a vallomáshoz az anyukám vagy a volt férjem” - mesélte a könyv születéséről az újságíró.
Az, hogy mi vezetett a pszichiátriai kezelésekhez, hosszú történet. Érzékeny lelkivilág, szakmai csalódások és a gyermekvállalás sikertelensége egyaránt okozhatta a betegség kialakulását. Tizenkét év depressziós karrier van a hátam mögött, de tavaly tavasszal durvult el igazán a helyzet. A mai napig nem tudom eldönteni, hogy komolyan gondol-tam-e akkor az öngyilkosságot. Abban, hogy ilyen súlyossá vált a betegségem, valószínűleg komoly szerepet játszott az a néhány lórúgásnyi hormon, amit azért kaptam, hogy lehessen gyermekem” - mondta Györgyi.
Bár a könyvben erről Györgyi nem vall, a köszönetnyilvánítások között felfedeztünk egy érdekes nevet: Deutsch Tamásét. Rákérdeztünk egy évek óta keringő pletykára, ő pedig nem tagadott. Lehet, hogy sokan csodálkoznak ezen, pedig a 80-as évek végén, a 90-es évek elején - a bulvárszakirodalomból ismert kifejezéssel élve - gyengéd szálak fűztek bennünket egymáshoz. A szerelemből később mély ragaszkodás és barátság lett” - magyarázta a riporter. Politikai kérdésekben ugyan ritkán értenek egyet az egykori szerelmesek, de Györgyi szerint nem feltétlenül a politika körül forog a világ. Világnézeti különbségeink ellenére Tamás minden nőnapon felköszönt, legutóbb pedig kaptam tőle egy e-mailt, amin a világ leggyönyörűbb nője címzés állt. A lánya fotója volt benne.” Az újságíró most jól van, bár igazi depresszióshoz méltóan azt mondja, lesz ez még rosz-szabb is."
(kordos)
**************
Sajnálattal néztem, amit láttam!
**************
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése